Van olyan megye, ahol egy sajátos nevelési igényű gyerekre mindössze 0,08 gyógypedagógus jut

Nem csak tanárokból, de gyógypedagógusokból is óriási hiány van a Belügyminisztérium adatai szerint.

  • Székács Linda

Sehol sincs elég gyógyedagógus a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátására - derült ki a KSH adataiból, amit Ungár Péter országgyűlési képviselő kérdezett le az ATV értesülései szerint. A politikus arra volt kíváncsi, hány gyógypedagógusi diplomát fognak kiosztani a 2022/23-as tanév végén, hány SNI-s tanuló vesz részt jelenleg a közoktatásban és hány gyógypedagógus foglalkozik velük szakterületekre lebontva, illetve hogy egy gyerekre átlagosan hány gyógypedagógus jut. Ungár azt is tudni szerette volna, hogy tankerületekre lebontva hány betöltetlen gyógypedagógus, pedagógusasszisztens és gyógypedagógus állás van, mindezek közül azonban csak az SNI-s gyerekekre vonatkozó kérdésre és a foglalkoztatottak számáról kapott választ. A Belügyminisztérium válaszában azt közölte, a gyógypedagógus oklevelek kibocsátásával kapcsolatban "nem minősülnek adatkezelőnek", ezért ezzel kapcsolatban nem tudnak választ adni.

Az adatok szerint Magyarországon jelenleg 10 094 fő gyógypedagógust foglalkoztatnak teljes állásban a köznevelési intézményekben, ez azonban annyira kevés, hogy a számok alapján megyékre lebontva

  • Bács-Kiskun megyében 0,09 fő
  • Baranya megyében 0,09 fő
  • Békés megyében 0,08 fő
  • Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 0,12 fő
  • Budapesten 0,21 fő
  • Csongrád-Csanád megyében 0,10 fő
  • Fejér megyében 0,12 fő
  • Győr-Moson-Sopron megyében 0,11 fő
  • Hajdú-Bihar megyében 0,13 fő
  • Heves megyében 0,10 fő
  • Jász-Nagykun-Szolnok megyében 0,11 fő
  • Komárom-Esztergom megyében 0,14 fő
  • Nógrád megyében 0,11 fő
  • Pest megyében 0,12 fő
  • Somogy megyében 0,11 fő
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0,11 fő
  • Tolna megyében 0,13 fő
  • Vas megyében 0,10 fő
  • Veszprémben 0,10 fő
  • Zala megyében 0,10 fő

jut egy SNI-s gyerekre. A betöltetlen állásokkal kapcsolatban a Belügyminisztérium azt mondta, a köznevelés nem álláshely alapon működik, hanem feladatfinanszírozás szerint, emiatt tehát azokról sincsenek adataik.

 

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

    Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.