Nem csak tanárokból, de gyógypedagógusokból is óriási hiány van a Belügyminisztérium adatai szerint.
Sehol sincs elég gyógyedagógus a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátására - derült ki a KSH adataiból, amit Ungár Péter országgyűlési képviselő kérdezett le az ATV értesülései szerint. A politikus arra volt kíváncsi, hány gyógypedagógusi diplomát fognak kiosztani a 2022/23-as tanév végén, hány SNI-s tanuló vesz részt jelenleg a közoktatásban és hány gyógypedagógus foglalkozik velük szakterületekre lebontva, illetve hogy egy gyerekre átlagosan hány gyógypedagógus jut. Ungár azt is tudni szerette volna, hogy tankerületekre lebontva hány betöltetlen gyógypedagógus, pedagógusasszisztens és gyógypedagógus állás van, mindezek közül azonban csak az SNI-s gyerekekre vonatkozó kérdésre és a foglalkoztatottak számáról kapott választ. A Belügyminisztérium válaszában azt közölte, a gyógypedagógus oklevelek kibocsátásával kapcsolatban "nem minősülnek adatkezelőnek", ezért ezzel kapcsolatban nem tudnak választ adni.
Az adatok szerint Magyarországon jelenleg 10 094 fő gyógypedagógust foglalkoztatnak teljes állásban a köznevelési intézményekben, ez azonban annyira kevés, hogy a számok alapján megyékre lebontva
jut egy SNI-s gyerekre. A betöltetlen állásokkal kapcsolatban a Belügyminisztérium azt mondta, a köznevelés nem álláshely alapon működik, hanem feladatfinanszírozás szerint, emiatt tehát azokról sincsenek adataik.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
