A felmondott hosszúhetényi tanítónő, állami iskolába már semmiképp se menne

Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.

  • Tarnay Kristóf

Mint korábban írtunk róla, mindkét induló osztály kijelölt tanítónője felmondott egy hosszúhetényi általános iskolában. A Baranya vármegyei község iskolájának egyik távozó tanítója most nyilatkozott a Népszavának.

„Nagyon megvisel, ami történt. Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, nagybátyáim pedagógusok voltak, testvéreim is azok, soha senki sem mondott fel az állásában. De én már nem bírtam tovább”

– fogalmazott Bognár Piroska. A 47 esztendős tanítónő júniusban köszön el negyedikes osztályától, újat pedig már nem fog vállalni a korábbi tervekkel ellentétben, hiszen otthagyja eddigi munkahelyét. Férje egyébként szintén pedagógus, de ő már korábban átképezte magát és a település iskolájában dolgozik, de már rendszergazdaként. Bognár, amikor a jövőbeli terveiről kérdezték, kikötötte: állami fenntartású közoktatási intézménybe semmiképp se megy.

„Vállalkozóként olyan gyerekekkel foglalkozok majd, akiknek nehézséget okoz az iskolai beilleszkedés, emellett, mivel angoltanár vagyok, nyelvet tanítok” – mondta el a lapnak. Hogy a megélhetése hogyan fog alakulni, azzal elmondása alapján most nem foglalkozik, fáj ugyanis neki a távozás, szeretne tőlük szépen elbúcsúzni. Azt is felidézte, az elmúlt években annyi nyomasztó hírt kaptak a kormány pedagógusokkal kapcsolatos terveiről, hogy egy ideje azt érezte, nem szabad folytatnia.

„Az iskolánk minden tanára szenved attól, hogy mennyire reménytelen a pedagógustársadalom helyzete és jövője, hisz soha egyetlen javaslatunkra se kaptunk biztató választ, és úgy látjuk, esélytelen a küzdelmünk. Ráadásul vár ránk egy újabb megaláztatás, a státusztörvény, amivel a kormány még egy utolsót belerúg a földön fekvő pedagógusokba. Eldöntöttem, hogy ha azt elfogadja a parlament, felmondok. De végül nem bírtam kivárni, hisz teljesen mindegy, elfogadják-e a státusztörvényt”

– fogalmazott a lapnak. Szerinte azonban akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a tervezett és nagy vitát kiváltó új jogállást nem fogadják el, mert a kormány „nem akar színvonalas közoktatást”, ő viszont ehhez „nem akar asszisztálni”, hanem hasznosan, elégedetten töltené a pedagógus pályán hátralévő éveit. A másik távozó tanítónő nem akart nyilatkozni, de a Népszava információi szerint az ő felmondásának oka is azonos.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.