A felmondott hosszúhetényi tanítónő, állami iskolába már semmiképp se menne

Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.

  • Tarnay Kristóf

Mint korábban írtunk róla, mindkét induló osztály kijelölt tanítónője felmondott egy hosszúhetényi általános iskolában. A Baranya vármegyei község iskolájának egyik távozó tanítója most nyilatkozott a Népszavának.

„Nagyon megvisel, ami történt. Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, nagybátyáim pedagógusok voltak, testvéreim is azok, soha senki sem mondott fel az állásában. De én már nem bírtam tovább”

– fogalmazott Bognár Piroska. A 47 esztendős tanítónő júniusban köszön el negyedikes osztályától, újat pedig már nem fog vállalni a korábbi tervekkel ellentétben, hiszen otthagyja eddigi munkahelyét. Férje egyébként szintén pedagógus, de ő már korábban átképezte magát és a település iskolájában dolgozik, de már rendszergazdaként. Bognár, amikor a jövőbeli terveiről kérdezték, kikötötte: állami fenntartású közoktatási intézménybe semmiképp se megy.

„Vállalkozóként olyan gyerekekkel foglalkozok majd, akiknek nehézséget okoz az iskolai beilleszkedés, emellett, mivel angoltanár vagyok, nyelvet tanítok” – mondta el a lapnak. Hogy a megélhetése hogyan fog alakulni, azzal elmondása alapján most nem foglalkozik, fáj ugyanis neki a távozás, szeretne tőlük szépen elbúcsúzni. Azt is felidézte, az elmúlt években annyi nyomasztó hírt kaptak a kormány pedagógusokkal kapcsolatos terveiről, hogy egy ideje azt érezte, nem szabad folytatnia.

„Az iskolánk minden tanára szenved attól, hogy mennyire reménytelen a pedagógustársadalom helyzete és jövője, hisz soha egyetlen javaslatunkra se kaptunk biztató választ, és úgy látjuk, esélytelen a küzdelmünk. Ráadásul vár ránk egy újabb megaláztatás, a státusztörvény, amivel a kormány még egy utolsót belerúg a földön fekvő pedagógusokba. Eldöntöttem, hogy ha azt elfogadja a parlament, felmondok. De végül nem bírtam kivárni, hisz teljesen mindegy, elfogadják-e a státusztörvényt”

– fogalmazott a lapnak. Szerinte azonban akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a tervezett és nagy vitát kiváltó új jogállást nem fogadják el, mert a kormány „nem akar színvonalas közoktatást”, ő viszont ehhez „nem akar asszisztálni”, hanem hasznosan, elégedetten töltené a pedagógus pályán hátralévő éveit. A másik távozó tanítónő nem akart nyilatkozni, de a Népszava információi szerint az ő felmondásának oka is azonos.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.