A felmondott hosszúhetényi tanítónő, állami iskolába már semmiképp se menne

Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.

  • Tarnay Kristóf

Mint korábban írtunk róla, mindkét induló osztály kijelölt tanítónője felmondott egy hosszúhetényi általános iskolában. A Baranya vármegyei község iskolájának egyik távozó tanítója most nyilatkozott a Népszavának.

„Nagyon megvisel, ami történt. Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, nagybátyáim pedagógusok voltak, testvéreim is azok, soha senki sem mondott fel az állásában. De én már nem bírtam tovább”

– fogalmazott Bognár Piroska. A 47 esztendős tanítónő júniusban köszön el negyedikes osztályától, újat pedig már nem fog vállalni a korábbi tervekkel ellentétben, hiszen otthagyja eddigi munkahelyét. Férje egyébként szintén pedagógus, de ő már korábban átképezte magát és a település iskolájában dolgozik, de már rendszergazdaként. Bognár, amikor a jövőbeli terveiről kérdezték, kikötötte: állami fenntartású közoktatási intézménybe semmiképp se megy.

„Vállalkozóként olyan gyerekekkel foglalkozok majd, akiknek nehézséget okoz az iskolai beilleszkedés, emellett, mivel angoltanár vagyok, nyelvet tanítok” – mondta el a lapnak. Hogy a megélhetése hogyan fog alakulni, azzal elmondása alapján most nem foglalkozik, fáj ugyanis neki a távozás, szeretne tőlük szépen elbúcsúzni. Azt is felidézte, az elmúlt években annyi nyomasztó hírt kaptak a kormány pedagógusokkal kapcsolatos terveiről, hogy egy ideje azt érezte, nem szabad folytatnia.

„Az iskolánk minden tanára szenved attól, hogy mennyire reménytelen a pedagógustársadalom helyzete és jövője, hisz soha egyetlen javaslatunkra se kaptunk biztató választ, és úgy látjuk, esélytelen a küzdelmünk. Ráadásul vár ránk egy újabb megaláztatás, a státusztörvény, amivel a kormány még egy utolsót belerúg a földön fekvő pedagógusokba. Eldöntöttem, hogy ha azt elfogadja a parlament, felmondok. De végül nem bírtam kivárni, hisz teljesen mindegy, elfogadják-e a státusztörvényt”

– fogalmazott a lapnak. Szerinte azonban akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a tervezett és nagy vitát kiváltó új jogállást nem fogadják el, mert a kormány „nem akar színvonalas közoktatást”, ő viszont ehhez „nem akar asszisztálni”, hanem hasznosan, elégedetten töltené a pedagógus pályán hátralévő éveit. A másik távozó tanítónő nem akart nyilatkozni, de a Népszava információi szerint az ő felmondásának oka is azonos.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.