A felmondott hosszúhetényi tanítónő, állami iskolába már semmiképp se menne

Nagyon megviselték a történtek, de már nem bírta tovább, erről beszélt.

  • Tarnay Kristóf

Mint korábban írtunk róla, mindkét induló osztály kijelölt tanítónője felmondott egy hosszúhetényi általános iskolában. A Baranya vármegyei község iskolájának egyik távozó tanítója most nyilatkozott a Népszavának.

„Nagyon megvisel, ami történt. Szüleim, nagyszüleim, dédszüleim, nagybátyáim pedagógusok voltak, testvéreim is azok, soha senki sem mondott fel az állásában. De én már nem bírtam tovább”

– fogalmazott Bognár Piroska. A 47 esztendős tanítónő júniusban köszön el negyedikes osztályától, újat pedig már nem fog vállalni a korábbi tervekkel ellentétben, hiszen otthagyja eddigi munkahelyét. Férje egyébként szintén pedagógus, de ő már korábban átképezte magát és a település iskolájában dolgozik, de már rendszergazdaként. Bognár, amikor a jövőbeli terveiről kérdezték, kikötötte: állami fenntartású közoktatási intézménybe semmiképp se megy.

„Vállalkozóként olyan gyerekekkel foglalkozok majd, akiknek nehézséget okoz az iskolai beilleszkedés, emellett, mivel angoltanár vagyok, nyelvet tanítok” – mondta el a lapnak. Hogy a megélhetése hogyan fog alakulni, azzal elmondása alapján most nem foglalkozik, fáj ugyanis neki a távozás, szeretne tőlük szépen elbúcsúzni. Azt is felidézte, az elmúlt években annyi nyomasztó hírt kaptak a kormány pedagógusokkal kapcsolatos terveiről, hogy egy ideje azt érezte, nem szabad folytatnia.

„Az iskolánk minden tanára szenved attól, hogy mennyire reménytelen a pedagógustársadalom helyzete és jövője, hisz soha egyetlen javaslatunkra se kaptunk biztató választ, és úgy látjuk, esélytelen a küzdelmünk. Ráadásul vár ránk egy újabb megaláztatás, a státusztörvény, amivel a kormány még egy utolsót belerúg a földön fekvő pedagógusokba. Eldöntöttem, hogy ha azt elfogadja a parlament, felmondok. De végül nem bírtam kivárni, hisz teljesen mindegy, elfogadják-e a státusztörvényt”

– fogalmazott a lapnak. Szerinte azonban akkor sem lesz jobb a helyzet, ha a tervezett és nagy vitát kiváltó új jogállást nem fogadják el, mert a kormány „nem akar színvonalas közoktatást”, ő viszont ehhez „nem akar asszisztálni”, hanem hasznosan, elégedetten töltené a pedagógus pályán hátralévő éveit. A másik távozó tanítónő nem akart nyilatkozni, de a Népszava információi szerint az ő felmondásának oka is azonos.

(Kiemelt képünk illusztráció.)

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.