Tizenegy pontból álló követeléscsomagot állított össze a PSZ

Május 18-21. között tartotta tisztújító kongresszusát a Pedagógusok Szakszervezete, amelyen megállapította: az egy éve megalakult kormány nem hozott semmilyen érdemi döntést az oktatásban kialakult válság problémáinak megoldására.

  • Eduline
A szakszervezet szerint a folyamatos akciók és egyeztetések ellenére a kormány nem döntött: 
  • a tanulók terheinek csökkentéséről
  • a XXI. század kihívásaira választ adó alaptanterv létrehozásáról
  • a társadalmi egyenlőtlenség felszámolásáról az oktatásban
  • a világnézetileg semleges és hatékony oktatás és gyermekvédelem feltételeinek megteremtéséről
  • az oktatásban dolgozók presztízsének emeléséről
  • az érdemi társadalmi párbeszéd megteremtéséről

Mindezek tükrében a PSZ XXXV. Kongresszusa egy tizenegy pontból álló követeléscsomagot állított össze, amely az alábbiakat tartalmazza:

  1. 1. A kormány vonja vissza, ne terjessze be a parlamentnek a státusztörvény tervezetét, amely a kormányzati ígéretek ellenére sem adna jogbiztonságot, sőt az eddigieknél rosszabb feltételek közé kényszerítené a munkavállalókat, és ez nem teszi vonzóvá a pedagóguspályát!
  2. 2. Folytassa munkáját a pedagógusok sztrájkbizottsága, hiszen a több mint másfél éve megfogalmazott követelések még mindig nem teljesültek! Az elmúlt hónapokban a státusztörvény tervezetéről folytatott egyeztetések elterelték a figyelmet a sztrájkkövetelésekről!
  3. 3. A PSZ kongresszusa felszólítja a kormányt: azonnal emelje meg és fizesse ki januárig visszamenőleg a pedagógusok, oktatók emelt bérét! Ha mind ez ideig nem volt képes lehívni az uniós pénzt, fizessen az állami költségvetésből! A probléma folyamatos hárítása a kormányzati kommunikációt hatástalanná és hiteltelenné teszi!
  4. 4. Azonnali, 30%-os fizetésemelést minden nevelést-oktatás segítőnek és technikai dolgozónak! A kormány adjon garanciát a bérek értékállóságának megteremtésére!
  5. 5. A kormány és a parlament azonnal vonja vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó döntéseket!
  6. 6. Haladéktalanul kezdődjön meg az oktatás átfogó reformjának előkészítése a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek bevonásával! Készüljön - minden képzési formára kiterjedő - korszerű, a XXI. századnak megfelelő tanterv, amely a gyermekek, a diákok, a társadalom érdekeit szolgálja!
  7. 7. A kormány alakítsa át a pedagógusképzést! Kezdődjenek meg a tárgyalások az egyetemek, módszertani szakértők bevonásával, az oktatásban élenjáró országok tapasztalatainak felhasználásával!
  8. 8. A PSZ kongresszusa felszólítja a kormányt, hogy az oktatást egységes, önálló minisztériumba szervezze, amely a köznevelésért, a szakképzésért és a felsőoktatásért is felel! Az oktatás Belügyminisztérium alá rendelése újabb konfliktusokat gerjesztett!
  9. 9. A közoktatásra fordított összeg érje el a mindenkori GDP 6 százalékát! A kormány fordítson elegendő összeget az oktatásra! Ne veszélyeztesse a társadalom jövőjét!
  10. 10. A kormány állítsa vissza a pedagógusok, az oktatásban dolgozók társadalmi presztízsét, amelyet - a szándékosan alacsonyan tartott bérekkel, a méltatlan kommunikációval - az elmúlt években tudatosan leépített!
  11. 11. A kormány fejezze be a közoktatás további felszabdalását és a pedagógustársadalom megosztását! Állítsa vissza a társadalmi békét a közoktatásban!
"Ha a kormány nem hoz mielőbb érdemi döntéseket az ország jövőjét meghatározó köznevelés és szakképzés helyzetének javításáról, nem vonja vissza a státusztörvény tervezetét, végső eszközként lehetővé tesszük minden köznevelésben dolgozónak: lemondásukat/felmondásukat helyezzék letétbe a Pedagógusok Szakszervezete fővárosi és megyei irodáiban. A PSZ honlapján részletes tájékoztatást közlünk a lemondás dokumentumairól és a letétbe helyezés módjáról" - írják a lapunknak küldött közleményükben.
A tisztújító kongresszuson a pedagógiai szakszervezet arról is döntött, ki vegye át a lejáró mandátumú, nem induló korábbi elnök, Szabó Zsuzsa helyét július 1-től. Erről korábban itt írtunk:
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Érettségi-felvételi
    Palotás Zsuzsanna

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Közoktatás
    Fóti Péter

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna