150 ezer tanár szüntette be a munkát Romániában

Határozatlan idejű sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, miután nem sikerült megegyezniük a kormánnyal.

  • Székács Linda

Korábban már beszámoltunk róla, hogy a magyar pedagógusokhoz hasonlóan Romániában is összefogtak az oktatásért és az oktatás reformjaiért a tanárok.

A követeléseik a következők:

  • Emeljék meg a tanügyi alkalmazottak fizetését, a munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelően, azon az elven alapulva, hogy a kezdő pedagógus kapja meg az országos átlagbért, a többiek fizetését ehhez igazítva növeljék a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat szerint.
  • A közpénzből fizetett alkalmazottak bérét évente indexálják az infláció mértékével.
  • Fizessék ki a kisegítő és a nem oktatói személyzetnek a túlórákat.
  • A munkakörülményekért fizessenek pótlékokat a tanügyi alkalmazottaknak
  • Fizessék ki a jogszabályban és a kollektív munkaszerződésben rögzített jutalékokat: az ingázási költségeket, a beilleszkedési támogatást, a ki nem vett pihenőszabadságot.
  • Növeljék az oktatásra szánt beruházásokat.
  • Szüntessék meg az EduSal bérszámfejtő számítógépes programot, helyettesítsék be egy újjal, amit az oktatási minisztérium kezel.
Ennek érdekében május 17-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak, a mintegy 145 ezer tanárt tömörítő Romániai Iskolák Szakszervezeteinek Szövetsége pedig péntekig adott határidőt a kormánynak a követeléseik teljesítésére. Mivel ez nem teljesült, hétfőn mintegy 150 ezer tanár és a kisegítő személyzet 60-70 ezer tagja kezdett meghatározhatlan idejű sztrájkba. Nicolae Ciuca miniszterelnök vasárnap tett még egy utolsó kísérletet arra, hogy lebeszélje a tanárokat a sztrájkról, de a szakszervezetek szerint semmilyen új, érdemi ajánlattal nem állt elő - írja az MTI.
A tanárok követeléseivel egyébként még az ország államfője, Klaus Iohannis is egyetért. Azt mondta, csak a jól megfizetett pedagógusoktól várható el a magas színvonalú tanítás. A kezdő tanárok bére viszont mindössze havi 500 euro (185 ezer forint) Romániában.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    Érettségi-felvételi
    Palotás Zsuzsanna

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Közoktatás
    Fóti Péter

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.

    Közoktatás
    Palotás Zsuzsanna