Az Alkotmánybíróság elé kerülhet a pedagógusok kirúgását lehetővé tevő jogszabály
Ötven országgyűlési képviselő aláírását gyűjtötték össze a szocialisták, hogy a szakszervezetek normakontrollt kérhessenek azzal a kormányrendelettel szemben, amelyről szerintük már a kormány is belátta, hogy problémás.
Eduline/MTI
Összegyűlt a szükséges 50 országgyűlési képviselő aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében – közölte Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtökön. A beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, akik a parlamenti frakciókat azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez. Az ellenzéki párt honlapja szerint egészen pontosan azzal a jogszabállyal kapcsolatos a beadvány, amely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint, ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést – például polgári engedetlenséget – követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet és augusztus 1-jén is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést. Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből. Kunhalmi Ágnes közölte, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják, illetve, „diktátumként próbálják ráerőltetni a pedagógusokra” a státusztörvényt.
Visszalépés a jogkörökben
Nagy úgy látja, a béremeléshez is felhasználni tervezett uniós támogatások megérkezésének más gátja nincs csak az, hogy „ezt az őrült törvényt be akarja valaki vezetni”. Szerinte így kormány a gátja annak, hogy érzékelhető béremelést kapjanak a pedagógusok. A pedagógusok jogállásáról szóló legutóbbi egyeztetésen elmondása alapján nem, hogy érdemi előrelépés nem, de visszalépés történt, mégpedig a nevelőtestületek jogköreit illetően, azaz az eredeti javaslatnak megfelelően csak a házirendről dönthetnének. Kifogásolta azt is, hogy a szakszervezetek még nem látták az Országgyűlésnek benyújtandó törvénytervezet szövegét.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.