Ötven országgyűlési képviselő aláírását gyűjtötték össze a szocialisták, hogy a szakszervezetek normakontrollt kérhessenek azzal a kormányrendelettel szemben, amelyről szerintük már a kormány is belátta, hogy problémás.
Összegyűlt a szükséges 50 országgyűlési képviselő aláírása ahhoz, hogy pedagógus-szakszervezetek az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulhassanak a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok ügyében – közölte Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke csütörtökön. A beadvány elkészítésében a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság segített a szakszervezeteknek, akik a parlamenti frakciókat azért keresték meg, mert csak az országgyűlési képviselők fordulhatnak normakontrollért az Ab-hez. Az ellenzéki párt honlapja szerint egészen pontosan azzal a jogszabállyal kapcsolatos a beadvány, amely lehetővé teszi, valamint megkönnyíti, hogy a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat ki lehessen rúgni.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kifejtette, a megtámadott kormányrendelet szerint, ha egy pedagógus súlyos kötelezettségszegést – például polgári engedetlenséget – követ el, akkor nem kell azonnal elbocsájtani, hanem akár végig is taníthatja a tanévet és augusztus 1-jén is át lehet adni neki az azonnali hatályú felmentést. Szerinte a kormány is belátta, hogy ez a rendelkezés problémás, mivel ez volt az egyik első rendelkezés, amelyet kivettek a készülő státusztörvényből. Kunhalmi Ágnes közölte, ezt a harcot nem a pedagógusok, hanem Orbán Viktor és a Fidesz kezdte, amikor megszegték ígéretüket, hogy a pedagógusbéreket a minimálbérhez kapcsolják, illetve, „diktátumként próbálják ráerőltetni a pedagógusokra” a státusztörvényt.
Visszalépés a jogkörökben
Nagy úgy látja, a béremeléshez is felhasználni tervezett uniós támogatások megérkezésének más gátja nincs csak az, hogy „ezt az őrült törvényt be akarja valaki vezetni”. Szerinte így kormány a gátja annak, hogy érzékelhető béremelést kapjanak a pedagógusok. A pedagógusok jogállásáról szóló legutóbbi egyeztetésen elmondása alapján nem, hogy érdemi előrelépés nem, de visszalépés történt, mégpedig a nevelőtestületek jogköreit illetően, azaz az eredeti javaslatnak megfelelően csak a házirendről dönthetnének. Kifogásolta azt is, hogy a szakszervezetek még nem látták az Országgyűlésnek benyújtandó törvénytervezet szövegét.
(Kiemelt kép forrása: az MSZP weboldala)
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
