Folyamatosak az ígérgetések a kormány részéről: a cél, hogy 2025-re elérje a pedagógusok átlagfizetése a diplomás átlagbér 80 százalékát. De ezt az uniós forrásoktól teszik függővé, ráadásul a státusztörvény bevezetésével tovább korlátoznák az oktatók autonómiáját.
"2025. január elsejéig eléri a bruttó 800 ezer forintot a pedagógusok bére" – mondja minden egyes Kormányinfón Gulyás Gergely. Ezt a kormány az EU-s pénzekből szeretné fedezni, de jelenleg nem biztos, hogy ez folyósításra kerül, sok múlik a státusztörvény végső állapotán is.
Ha nem jön uniós pénz, akkor máshonnan kell előteremteni a pedagógusok béremeléséhez szükséges forrásokat Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint – írta meg a Pénzcentrum. A szakember szerint az év elejétől élő alapbéremelés csak arra volt jó, hogy összenyomja a bértáblát: aki 15 éve a pályán van, az szinte ugyanannyit keres, mint aki most kezdett tanítani.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznvelési államtitkára március elején beszélt arról, hogy a kormány januártól 10 százalékos pedagógus-béremelést tudott megelőlegezni, de amint Brüsszel kifizeti a Magyarországnak járó uniós forrásokat, az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21 százalékos lesz.
Erről azt mondta Horváth Péter az InfoRádióban, hogy:
„Ez sem szerencsés, hiszen lenni kell egy előmenetelnek, és az is kétségtelen, hogy nem nagyon lehet már várni ezzel. Ha nem jönnek uniós pénzek, akkor is lépnie kell a kormányzatnak, mert ez valóban azt jelenti, hogy egyre többen fogják elhagyni a pályát és egyre kevesebben fognak jelentkezni, és amit ma még lehet kozmetikázni, azt egyre nehezebb lesz, és a kozmetikázás sem azt jelenti, hogy mindenki elégedett lesz, főleg amikor nem szakos tanárok fognak bemenni tanítási órákra”
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
