Az egyik szakszervezeti vezető szerint „óriásit hazudott” Rétvári Bence

Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.

  • Tarnay Kristóf

Túl sok eredményről beszámolni nem tudunk – kezdte Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a videót, melyben a státusztörvényről szóló, a kormánnyal történő mai egyeztetésről számoltak be kollégájával. Elmondása alapján meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csak a 80 óra eseti ingyenes helyettesítést levitték hatvanra. Gosztonyi szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára „óriásit hazudott”, mert Facebook-bejegyzésével ellentétben

„szó nincs arról, hogy 22 óra lenne a kötelező és azon felül minden túlmunkát kifizetnének”.

Az érdekvédő szerint ez a poszt csak a közvélemény „oktatásban dolgozók ellen hergelésére” szolgál. Az említett bejegyzésében Rétvári csak annyit írt, hogy „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, de kommentben már kifejtette, mire gondolt. „Az új pedagógus életpálya törvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább. Így aki többet tanít, az jelentősen többet is fog keresni a kevesebb órát tartóknál.” Magyarul nem a többletórák közvetlen kifizetését ígérte, csak azt, hogy ez a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint sem történt komolyabb elmozdulás. Elmondása alapján csak végigvették azt a listát, amelyen szóbeli közléseken alapulva összeszedték, miben várható változás a jogállástervezet tartalmában. Nagy szerint azonban még a törvény egybeszerkesztett változatát sem kapták meg. (Rétvári még a mostani egyeztetési forduló előtt arról beszélt, a pedagógusok felvetéseinek kétharmadáról már meg tudtak állapodni, Nagy erről akkor azt mondta, nekik ez a szám nem jön ki.)

Nagy Erzsébet hozzátette: nem tudják, mikor lesz a következő egyeztetés, de arra számítanak, hogy addig nem nyújtják még be a tervezetet. Gosztonyi Gábor szerint nagy valószínűséggel nem június elsején fog hatályba lépni az új jogállás, de, hogy pontosan mikor, azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondása alapján nem tudta konkretizálni.

(Kiemelt kép: Pedagógusok Szakszervezete PSZ, Facebook)

Hozzászólások

Több mint kétszer annyi diák jutott be a felsőoktatásba, mint ahány kollégiumi férőhely összesen van

Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.

@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu

PSZ: a szakképzésben a felelősség mellett hatáskört is kell adni az iskoláknak

Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.