Nem sok konkrétummal zárult a szakszervezetek és a kormány közti aktuális státusztörvényes egyeztetés.
Túl sok eredményről beszámolni nem tudunk – kezdte Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke azt a videót, melyben a státusztörvényről szóló, a kormánnyal történő mai egyeztetésről számoltak be kollégájával. Elmondása alapján meglepte őket, hogy a kormány továbbra sem enged a 22-26 kötelező óraszámból, csak a 80 óra eseti ingyenes helyettesítést levitték hatvanra. Gosztonyi szerint Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára „óriásit hazudott”, mert Facebook-bejegyzésével ellentétben
„szó nincs arról, hogy 22 óra lenne a kötelező és azon felül minden túlmunkát kifizetnének”.
Az érdekvédő szerint ez a poszt csak a közvélemény „oktatásban dolgozók ellen hergelésére” szolgál. Az említett bejegyzésében Rétvári csak annyit írt, hogy „a 22 óra feletti órákért többlet bér jár”, de kommentben már kifejtette, mire gondolt. „Az új pedagógus életpálya törvény végre megteremti a lehetőséget, hogy a heti 22 tanóránál többet tanítók többlet bért kaphassanak. A minősítésnek ugyanis az óraszám a legfontosabb eleme, így a bér mértékét is ez határozza meg a leginkább. Így aki többet tanít, az jelentősen többet is fog keresni a kevesebb órát tartóknál.” Magyarul nem a többletórák közvetlen kifizetését ígérte, csak azt, hogy ez a minősítésen szerzett jó eredményeken keresztül közvetetten növelheti a pedagógusok bérét.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja szerint sem történt komolyabb elmozdulás. Elmondása alapján csak végigvették azt a listát, amelyen szóbeli közléseken alapulva összeszedték, miben várható változás a jogállástervezet tartalmában. Nagy szerint azonban még a törvény egybeszerkesztett változatát sem kapták meg. (Rétvári még a mostani egyeztetési forduló előtt arról beszélt, a pedagógusok felvetéseinek kétharmadáról már meg tudtak állapodni, Nagy erről akkor azt mondta, nekik ez a szám nem jön ki.)
Nagy Erzsébet hozzátette: nem tudják, mikor lesz a következő egyeztetés, de arra számítanak, hogy addig nem nyújtják még be a tervezetet. Gosztonyi Gábor szerint nagy valószínűséggel nem június elsején fog hatályba lépni az új jogállás, de, hogy pontosan mikor, azt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár elmondása alapján nem tudta konkretizálni.
(Kiemelt kép: Pedagógusok Szakszervezete PSZ, Facebook)
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
