Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Közös közleményben reagáltak a tanári szakszervezetek Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkárának pénteki kijelentésére. Rétvári a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány az uniónak tett vállalását teljesítette, elhárult az akadály az eddig visszatartott uniós támogatások elől, így tehát megvalósulhat a pedagógusok béremelése is. Hozzátette; ha a pénz nem jön, akkor az "jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet".
A kijelentésre válaszul a PSZ és a PDSZ azt írja, normális esetben ilyen célra egyetlen uniós ország sem kap támogatásokat, Magyarországgal csak azért tettek kivételt, mert a hazai közoktatásban dolgozóknak a nemzetközi statisztikákban "kiugróan rossz" a helyzete. Az EFOP PLUSZ programon keresztül lehívható forrásoknak azonban feltételei vannak:
De a vállalások között szerepel a pedagóguslétszám 140 ezer főre történő növelése és a munkaterhelés csökkentése is, mindezek azonban a státusztörvény miatt nem csak nem valósulnak meg, de annak negatív hatásai miatt tovább romolhat a hazai pedagógusok száma és helyezete, az ezzel kapcsolatos aggodalmainak pedig már az Európai Bizottság is hangot adott.
A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni
- írják, hozzátéve, hogy a szakszervezetek felajánlották, hogy tényleges, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül segítenek egy olyan koncepció kidolgozásában, amely "a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja".
Mindezek mellett reagáltak az elmúlt hetek erőszakba fulladó tüntetéseire is, ezzel kapcsolatban azt írják, bár egyáltalán nem támogatják az aggressziót, a felelősség ebben az esetben is a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a diákok, szülők és pedagógusok követeléseit, és másfél év alatt sem hívta őket érdemi párbeszédre.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
