Reagált Rétvári Bence pénteki nyilatkozatára a PSZ és a PDSZ.
Közös közleményben reagáltak a tanári szakszervezetek Rétvári Bence, a belügyminisztérium államtitkárának pénteki kijelentésére. Rétvári a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány az uniónak tett vállalását teljesítette, elhárult az akadály az eddig visszatartott uniós támogatások elől, így tehát megvalósulhat a pedagógusok béremelése is. Hozzátette; ha a pénz nem jön, akkor az "jogalap nélküli visszatartása a magyar pedagógusokat megillető forrásnak, és ennek nyilván csak politikai oka lehet".
A kijelentésre válaszul a PSZ és a PDSZ azt írja, normális esetben ilyen célra egyetlen uniós ország sem kap támogatásokat, Magyarországgal csak azért tettek kivételt, mert a hazai közoktatásban dolgozóknak a nemzetközi statisztikákban "kiugróan rossz" a helyzete. Az EFOP PLUSZ programon keresztül lehívható forrásoknak azonban feltételei vannak:
- olyan jogszabályt kell alkotni, amely a pedagóguspályát vonzóvá teszi,
- amely szerzett jogokat nem von el és
- az autonómia csökkentésével nem jár.
De a vállalások között szerepel a pedagóguslétszám 140 ezer főre történő növelése és a munkaterhelés csökkentése is, mindezek azonban a státusztörvény miatt nem csak nem valósulnak meg, de annak negatív hatásai miatt tovább romolhat a hazai pedagógusok száma és helyezete, az ezzel kapcsolatos aggodalmainak pedig már az Európai Bizottság is hangot adott.
A kormány nem mást, hanem saját magát hibáztathatja, ha a támogatást nem tudja megszerezni, vagy azt netán vissza kell fizetni
- írják, hozzátéve, hogy a szakszervezetek felajánlották, hogy tényleges, érdemi szakmai és társadalmi egyeztetéseken keresztül segítenek egy olyan koncepció kidolgozásában, amely "a mindenki számára elérhető, közoktatási feladatellátás színvonalát szolgálja, megállítja a pályáról való tömeges elvándorlást, ezáltal a társadalom egészének érdekeit szolgálja".
Mindezek mellett reagáltak az elmúlt hetek erőszakba fulladó tüntetéseire is, ezzel kapcsolatban azt írják, bár egyáltalán nem támogatják az aggressziót, a felelősség ebben az esetben is a kormányt terheli, hiszen nem vette figyelembe a diákok, szülők és pedagógusok követeléseit, és másfél év alatt sem hívta őket érdemi párbeszédre.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
