„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték a szervezetek.
„A státusztörvény visszavonása csak a kezdet – továbbra is átfogó reformot követelnek a pedagógusok, diákok és szülők” – így kezdődik az a közlemény, amit pénteken 25 szervezet írt alá. Mint írják, „az oktatási tiltakozások legújabb hullámát elsősorban a bosszútörvényként értelmezhető státusztörvény miatti felháborodás hívta életre, de már jóval a törvénytervezet közzététele előtt is tarthatatlan volt a helyzet a közoktatásban. A státusztörvény egyes elemeinek elengedése ezért nem érdemi válasz az oktatás ügyéért több mint egy éve kiálló pedagógusok, diákok és szülők számára. Továbbra is azt követeljük, hogy a kormány ne vezesse be a státusztörvényt, hanem az érintettekkel való érdemi konzultáció után kezdjen átfogó oktatási reformba”.
A szervezetek külön sérelmezik, hogy az oktatásért felelős Belügyminisztérium nem reagált érdemben arra a kilenc pontra, amit 2022 őszén tettek közzé. Hozzátették: komoly felháborodást okozott a pedagógusok jogállásáról készülő törvénytervezet, így az, hogy „a felháborodás hatására a kormány most mégis változtatna a törvénytervezeten, nem jelent érdemi eredményt. Olyan, mintha a jobb oktatásért küzdőknek egyszer csak azt mondták volna, hogy a hangoskodás miatt kapnak húsz pofont, majd azt az engedményt teszik, hogy csak 16 lesz”.
Azt írják, továbbra sem látják az átfogó koncepciót, amivel vonzóbbá tennék a pedagógusi pályát, vagy egyáltalán megoldanák a pedagógushiányt. „Továbbra sem erősödik az oktatás legfontosabb szereplőinek – a nevelőtestületnek, a tanulóknak és a szülőknek – a beleszólása az iskola életébe. Továbbra is túlterheltek maradnak a pedagógusok és a diákok is. Ne felejtsük el, az oktatási mozgalmat ezek a problémák hívták életre, nem a státusztörvény” – írták.
„A pedagógusok, diákok, szülők és civilek nem maradnak csöndben mindaddig, amíg a kormány nem kezdeményez érdemi párbeszédet az oktatás megújításáról!” - ígérték pénteken. A közleményt ez a 25 szervezet írta alá:
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
