Mutatjuk a teljes rangsort – ezek a legjobb alapítványi gimnáziumok 2023-ban

A magániskolákba sokszoros a túljelentkezés, ezekre az intézményekre sokan menekülőútként tekintenek. A szakértők szerint viszont nem árt vigyázni és felkészülten kiválasztani a gyereknek leginkább megfelelő intézményt.

  • Kacskovics Mihály Béla

2023-ban a kompetenciamérések, a matek-, magyar-, történelem- és nyelvi érettségik, valamint a felvételi eredmények alapján ez Magyarország top tíz legjobb alapítványi, vagy magániskolája:

  1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola (Budapest),
  2. Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (Baja),
  3. AUDI Hungaria Általános Művelődési Központ (Győr),
  4. Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest),
  5. Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest, Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),
  6. Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium (Budapest),
  7. Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium (Eger),
  8. SEK Budapest Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium (Budapest),
  9. Lauder Javne Zsidó közösségi Óvoda, Általános Iskola, Középiskola és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest),
  10. Kodolányi János Gimnázium (Székesfehérvár).

A HVG középiskolai rangsora ősszel jelent meg. Akkor beszámoltunk róla, hogy a top százas lista élére budapesti gimnáziumok futottak be: az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium lett az első, őket a belvárosi Eötvös József Gimnázium, majd a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium követte, a negyedik helyre pedig az I. kerületi Toldy Ferenc Gimnázium, az ötödikre az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium futott be. A legjobb tízbe csupán egy vidéki gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium fért be.

„Évek óta tapasztalható, hogy az alternatív pedagógia programmal működő középiskolák iránt hatalmas az érdeklődés, a legtöbbe sokszoros a túljelentkezés. Sokan menekülő útként tekintenek rájuk, pedig jó lenne, ha a családok önmagukért és nem valami helyett választanák ezeket. Nehogy a bekerülés után derüljön ki, hogy az erőteljes sajátosságokkal bíró iskola mégsem olyan, mint amire számítottak” – magyarázta Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) alternatív tagozatának vezetője kiadványunknak.

„A szülőknek azt javaslom, hogy minél több iskolát nézzenek meg, és amelyik iskola nem elég nyitott, oda ne vigyék a gyerekeket”

– tette hozzá jó tanácsként Molnár Lajos, az AME gimnáziumi tagozatának vezetője és a Kürt Alapítványi Gimnázium iskolavezetője. Molnár nem csupán a nyílt napra gondol – bár szerinte ott is rengeteg információt lehet begyűjteni az adott intézményről, „hanem arra is, hogy be lehet-e menni például máskor is körülnézni. Ha én most érintett szülő lennék, ez lenne a beugró feltételem”.

A HVG 2023-as középiskolai rangsorában nemcsak az ország száz legjobb gimnáziumának rangsorát találjátok meg, hanem rengeteg információt a vezető középiskolákról – oktatott nyelvek, szakkörök, fakultációk, külföldi tanulmányi utak –, amelyek segíthetnek a választásban. Emellett cikkeket és interjúkat is olvashattok a legfontosabb felvételi szabályokról, határidőkről, a nemzetközi iskolákról, a felvételi-előkészítőkről, a külföldi továbbtanulásról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt vagy keressétek az újságárusoknál.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.