Rétvári Bence szerint a státusztörvényt "félremagyarázzák" a szakszervezetek, pedig már az unió is kifejezte az azzal kapcsolatos aggodalmát

Az oktatásért felelős államtitkárnak a törvénytervezet minden kifogásolt pontjára van válasza, miközben az Európai Parlament vezetői már a bizottság közbelépését szorgalmazzák.

  • Székács Linda

"Aki többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával vagy a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, aki célokat tűz ki maga elé, és eléri azokat, az százezrekkel többet vihet majd haza, mint mások" - mondta Rétvári Bence oktatásért felelős államtitkár az Origó szerdán megjelent interjújában, amit az MTI idézett.

Az államtitkár szinte szóról szóra ugyanazt mondta el, amit korábban már többször is hangoztatott. Szerinte ahogy megkapják a Magyarországnak uniós járó forrásokat, tovább emelik a pedagógusok bérét a korábban már bejelentett több lépcsős programban, mely szerint három év alatt mintegy 75 százalékkal növelnék a fizetéseket.

Ha megérkeznek az EU-s források, másnaptól 561 ezer forint lesz a pedagógus átlagbér, ráadásul a különbözet január 1-ig visszamenőlegesen is jár. Jövőre 681 ezer forint, 2025 januárjára pedig 800 ezer forint a kormány tervei szerint a pedagógus-átlagbér

- ismételte meg a kormány ígéretét.

Mindezek mellett Rétvári a státusztörvény több pontjáról is beszélt és cáfolta a szakszervezetek által kifejezetten károsnak ítélt pontokat arra hivatkozva, hogy azok "nem elmagyarázzák a törvényt a pedagógusoknak, hanem belemagyaráznak minél több ijesztő valótlanságot, hogy ezzel is a kormány ellen hangolják őket".

Arra a felvetésre, hogy a tervezetben írtak alapján valóban meghosszabbodik-e a tanév egy hónappal, Rétvári Bence úgy válaszolt: az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév egy hónappal történő meghosszabbítását, ha közben felmerül valamilyen el nem hárítható ok, például járvány, ami miatt a tanítás lehetetlenné válik, és így az év végén kell pótolni a tananyagot. A tanárok átirányíthatóságáról azt mondta: most is lehetséges, hogy egy tanárt tankerületen belül másik iskolába rendelnek ki, "mindössze" annyi történt, hogy ennek időtartama két hónapról egy évre módosul, a próbaidő pedig azért hosszabbodik hat hónapra, hogy a tanulók érdekeit előtérbe helyezve az a tanítási félévekhez igazodjon, és ne évközben legyenek tanárváltások, amik a tanulók teljesítményét is befolyásolhatják.

Rétvári Bence arra a kérdésre, hogy a szakszervezetek szerint csökken a nevelőtestület autonómiája, azt mondta: továbbra is az iskola tesz javaslatot a szabályzatokra, a változás az, hogy egyes szabályzatokat a tankerület hagy jóvá. Nem előnyös a diákoknak ugyanis, ha a környékükön minden iskola ugyanazt a profilt választja magának, így a diákok szűkebb kínálatból választhatnak. A családoknak az az előnyös, ha a közelben minél többféle profilú iskola megtalálható. Ezért kap lehetőséget a tankerület, hogy "szélesebb látószögből próbáljon megfelelni a beiskolázandó gyerekek igényeinek" - fejtette ki az államtitkár, aki szerint a kormány minden brüsszeli megállapodást megtartott, ezért a támogatások megérkezése már "nem rajtuk múlik":

A státusztörvényt a kormány magyarázkodása ellenére már az Európai Parlament is kifogásolja, melynek öt frakcióvezetője az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula von der Leyenhez fordult, hogy kifejezzék aggodalmukat a magyarországi jogalkotással kapcsolatban, amik állításuk szerint a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához vezetnek Magyarországon, ezért arra kérik az elnököt, hogy ne fizessék ki a támogatásokat az országnak.

Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Ön elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket

- írják.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.