Közleményben reagált a Belügyminisztérium a szakszervezetek hétfői akcióira, de a státusztörvényről és a béremelésekről is újra elmondták a már ismert ígéreteiket.
"Sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét" - közölte a Belügyminisztérium a PDSZ és a tanárok hétfői akcióira reagálva.
A közleményben azt írtják, a köznevelést és a pedagógusok új életpályáját támogató törvénytervezetekről másfél hónapja tart a szakmai egyeztetés. Rendszeresek a tárgyalások az érdekképviseletekkel, a szakmai szervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral és az Országos Köznevelési Tanáccsal. A Belügyminisztérium az egyeztetések lezárását követően terjeszti majd a törvényjavaslatokat a kormány elé, ami szerintük a "pedagógusok új életpályáját és a köznevelés színvonalának javítását szolgálják".
Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet
- írják.
A béremeléseket továbbra is az Európai Uniótól teszik függővé. Ezzel kapcsolatban azt írják; "A dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbéremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik".
Ha megkapják az uniós forrásokat, ígéreteik szerint az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21%-os lesz, ezt követően - 2021-hez képest - 2024-ben 25%, 2025-ben pedig 29-30% lehet.
A kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80%-át.
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
