"Plakátrongálás" vádjával állítottak bíróság elé egy pécsi pedagógust

A pedagógus az „Ez nem demokrácia” feliratot ragasztotta egyes plakátokra, másokon "A védjük meg a gyerekeket feliratot" ragasztotta és festette át.

  • Székács Linda

Bíróság elé került egy pécsi tanár, aki kormányzati plakátokon fejezte ki a véleményét - számolt be róla az ATV.

Heindl Péter még a 2022-es választási kampány során "rongálta meg" a kormányzati plakátokat, melyeknek szövegét átragasztotta, helyenként pedig át is festette. A pedagógus többek között azzal érvelt, az Alkotmánybíróság is kimondja, hogy az államnak semlegesnek kell lennie a politikai pártok küzdelmében, a plakátok azonban másról árulkodtak, ezért rendszeresen átfestette azok szövegjeit, az akció közben pedig a rendőrök többször is rajtakapták.

A pedagógusra először csak egy plakát miatt szabtak ki büntetést, ezt azonban nem fogadta el, lévén: ő több plakáton is kifejezte a véleményét.

Az ügy ezt követően került bíróságra, melynek előkészítő ülésén nem született döntés, ezért rendes tárgyalást kellett tartani, ahol továbbra is azt hangsúlyozta: nem ő, hanem a kormányplakátok kihelyezése ment szembe a jogszabályokkal.

Ellenkezik egyrészt a magyar alaptörvénnyel, másrészt egy csomó nemzetközi jogszabállyal. Ez ellen lépek én fel. A büntető törvénykönyvben benne van, ha a közérdeket támadó cselekmény ellen lép fel valaki, akkor az jogos védelemnek számít és nem büntethető. Emellett nem veszélyes a társadalomra, ami a büntethetőség másik feltétele

- fejtette ki, hozzátéve; szerinte az eljárást bűncselekmény hiányában meg kellene szüntetni.

A vád szerint a férfi több hirdetőcégnek is kárt okozott, összesen 21 plakátot rongált meg 192 ezer 310 forint kárt okozva ezzel. Heindl Péter azt mondta; elmarasztaló ítélet esetén nemzetközi bírósághoz fordul.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.