Figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt a hétfői tanártüntetésen

"Le a bosszútörvénnyel! Le az elnyomással!" néven szerveztek tüntetést az április 24-i sztrájknap után a pedagógus szakszervezetek a tanárokat korlátozó státusztörvény ellen.

  • Tornyos Kata

A tüntetők először a Belügyminisztérium elé vonultak, majd este csatlakoztak a Várban, a Karmelita kolostor előtt zajló kordonbontó akcióhoz. Ekkor került elő a könnygáz:

A könnygáz bevetése előtt azért van szükség a figyelmeztetésre, hogy a békés tüntetőknek legyen lehetőségük elhagyni a helyszínt, ezért jogellenes a figyelmeztetés nélküli intézkedés - olvasható a 444.hu-n. Több résztvevő is azt nyilatkozta, ennek ellenére, nem figyelmeztettek senkit a rendőrök.

Hegyi Szabolcs, a Társaság a szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője szerint a kordonok a hivatalos indoklással ellentétben valójában nem munkaterületet védenek, hanem a kormányzati épületeket, amelyeknek rendőrökkel való biztosítása egy tüntetés esetén teljesen jogszerű, de ő úgy látta, hogy a rendőrök elsősorban nem az épületet, hanem a kordonokat védték - mondta a lapnak.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.