Mi köze az Aranybullának a mai sztrájkhoz?

A Magyar Helsinki Bizottság, az egyik legrégebbi hazai civil jogvédő szervezet, akik többek között a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott 5 tanárt is védik a Fővárosi Törvényszéken, egy alternatív órarenddel készült a mai sztrájknapra. A 7 klasszikus tanórába csomagolt tananyagból nemcsak izgalmas filmes és történelmi tudással gyarapodhattok, de a jogállamiság aktuális kérdéseivel is jobban képbe kerülhettek.

  • Eduline

Vegyük sorba a 7 „tanórát”.

Nulladik óra: állampolgári ismeretek. Itt egy jogsérelemről szóló animációs videósorozat egyik epizódjának a megnézése után egy hasonló, való életben tapasztalt szituációt kell összefoglalnotok. Ezt követően a történelem óra az 1222-ben, épp április 24-én kiadott Aranybulla aktualitását magyarázza el.

A maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt

- írják.

Az irodalom órán Weöres Sándort egy kevéssé ismert oldaláról ismerhetitek meg, hiszen közéleti, politikai verseket is írt.

„Van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között?” – erre a bonyolult témára a Közgazdaságtan „órán” kaphattok választ.

Ezzel összefüggésben egy a magyar tanárok alacsony fizetését és az oktatás alacsony színvonalát körbejáró izgalmas kvízt is kitölthettek, a negyedik órán, vagyis mozgókép és médiaismereten pedig a Helsinki munkatársai 15 híres tárgyalótermi filmet gyűjtöttek össze, hasznos linkekkel, történelmi és filmtörténeti adalékokkal.

Ha a feladatot nem is oldjátok meg, a filmekről érdemes olvasni.

Ezentúl még lesz egy lyukasóra a 2006-os rendőri erőszakról. Itt is kaptok sok hasznos gyakorlati információt és egy kvízt. Ezután következik egy nyelvtan óra a hatósági bikkfanyelvezet közérthetővé tételének fontosságáról, zárásképpen pedig egy hit-és erkölcstan óra, amin Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai íróról és filozófusról tanulhattok, aki a polgári engedetlenség intézményét kitalálta.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.