A Magyar Helsinki Bizottság, az egyik legrégebbi hazai civil jogvédő szervezet, akik többek között a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott 5 tanárt is védik a Fővárosi Törvényszéken, egy alternatív órarenddel készült a mai sztrájknapra. A 7 klasszikus tanórába csomagolt tananyagból nemcsak izgalmas filmes és történelmi tudással gyarapodhattok, de a jogállamiság aktuális kérdéseivel is jobban képbe kerülhettek.
Vegyük sorba a 7 „tanórát”.
Nulladik óra: állampolgári ismeretek. Itt egy jogsérelemről szóló animációs videósorozat egyik epizódjának a megnézése után egy hasonló, való életben tapasztalt szituációt kell összefoglalnotok. Ezt követően a történelem óra az 1222-ben, épp április 24-én kiadott Aranybulla aktualitását magyarázza el.
A maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt
- írják.
Az irodalom órán Weöres Sándort egy kevéssé ismert oldaláról ismerhetitek meg, hiszen közéleti, politikai verseket is írt.
„Van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között?” – erre a bonyolult témára a Közgazdaságtan „órán” kaphattok választ.
Ezzel összefüggésben egy a magyar tanárok alacsony fizetését és az oktatás alacsony színvonalát körbejáró izgalmas kvízt is kitölthettek, a negyedik órán, vagyis mozgókép és médiaismereten pedig a Helsinki munkatársai 15 híres tárgyalótermi filmet gyűjtöttek össze, hasznos linkekkel, történelmi és filmtörténeti adalékokkal.
Ha a feladatot nem is oldjátok meg, a filmekről érdemes olvasni.
Ezentúl még lesz egy lyukasóra a 2006-os rendőri erőszakról. Itt is kaptok sok hasznos gyakorlati információt és egy kvízt. Ezután következik egy nyelvtan óra a hatósági bikkfanyelvezet közérthetővé tételének fontosságáról, zárásképpen pedig egy hit-és erkölcstan óra, amin Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai íróról és filozófusról tanulhattok, aki a polgári engedetlenség intézményét kitalálta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
