A Magyar Helsinki Bizottság, az egyik legrégebbi hazai civil jogvédő szervezet, akik többek között a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból elbocsátott 5 tanárt is védik a Fővárosi Törvényszéken, egy alternatív órarenddel készült a mai sztrájknapra. A 7 klasszikus tanórába csomagolt tananyagból nemcsak izgalmas filmes és történelmi tudással gyarapodhattok, de a jogállamiság aktuális kérdéseivel is jobban képbe kerülhettek.
Vegyük sorba a 7 „tanórát”.
Nulladik óra: állampolgári ismeretek. Itt egy jogsérelemről szóló animációs videósorozat egyik epizódjának a megnézése után egy hasonló, való életben tapasztalt szituációt kell összefoglalnotok. Ezt követően a történelem óra az 1222-ben, épp április 24-én kiadott Aranybulla aktualitását magyarázza el.
A maga idejében az Aranybulla is szabadság(jog)okról meg a főhatalom korlátozásáról szólt
- írják.
Az irodalom órán Weöres Sándort egy kevéssé ismert oldaláról ismerhetitek meg, hiszen közéleti, politikai verseket is írt.
„Van-e kapcsolat a régiós szinten kiugróan magas magyar infláció és a jogállamiság leépítése között?” – erre a bonyolult témára a Közgazdaságtan „órán” kaphattok választ.
Ezzel összefüggésben egy a magyar tanárok alacsony fizetését és az oktatás alacsony színvonalát körbejáró izgalmas kvízt is kitölthettek, a negyedik órán, vagyis mozgókép és médiaismereten pedig a Helsinki munkatársai 15 híres tárgyalótermi filmet gyűjtöttek össze, hasznos linkekkel, történelmi és filmtörténeti adalékokkal.
Ha a feladatot nem is oldjátok meg, a filmekről érdemes olvasni.
Ezentúl még lesz egy lyukasóra a 2006-os rendőri erőszakról. Itt is kaptok sok hasznos gyakorlati információt és egy kvízt. Ezután következik egy nyelvtan óra a hatósági bikkfanyelvezet közérthetővé tételének fontosságáról, zárásképpen pedig egy hit-és erkölcstan óra, amin Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai íróról és filozófusról tanulhattok, aki a polgári engedetlenség intézményét kitalálta.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
