Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
"A kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik" - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A szakszervezetek képviselői és a kormány április 21-én ültek ismét asztalhoz, hogy tárgyaljanak a státusztörvény tervezett bevezetéséről. A PSZ azt írja, a tárgyaláson kiderült, hogy a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. A hónapok óta tartó sztrájkokra, polgári engedetlenségre és tüntetések megoldására a kománynak "továbbra sincs semmilyen elképzelése", ezért "előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel" melynek módosítása a szakszervezet szerint értelmetlen lenne, mivel a "jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni".
Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt
- fogalmaznak.
A PSZ KÖZLEMÉNYEA kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény...Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Friday, April 21, 2023
A szakszervezet azt is hozzátette, szerintük a kormány propagandája hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-től 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése, mellette viszont "megszűnne a tanári kar maradék autonómiája" és több intézkedés is negatívan érintené a pedagógusokat.
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács
- zárják a közleményüket.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
