Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
"A kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik" - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A szakszervezetek képviselői és a kormány április 21-én ültek ismét asztalhoz, hogy tárgyaljanak a státusztörvény tervezett bevezetéséről. A PSZ azt írja, a tárgyaláson kiderült, hogy a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. A hónapok óta tartó sztrájkokra, polgári engedetlenségre és tüntetések megoldására a kománynak "továbbra sincs semmilyen elképzelése", ezért "előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel" melynek módosítása a szakszervezet szerint értelmetlen lenne, mivel a "jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni".
Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt
- fogalmaznak.
A PSZ KÖZLEMÉNYEA kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény...
A szakszervezet azt is hozzátette, szerintük a kormány propagandája hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-től 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése, mellette viszont "megszűnne a tanári kar maradék autonómiája" és több intézkedés is negatívan érintené a pedagógusokat.
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács
- zárják a közleményüket.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
