PSZ: látványos, de eredménytelen az egyeztetés a kormány és a szakszervezetek között

Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.

  • Székács Linda

"A kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik" - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.

A szakszervezetek képviselői és a kormány április 21-én ültek ismét asztalhoz, hogy tárgyaljanak a státusztörvény tervezett bevezetéséről. A PSZ azt írja, a tárgyaláson kiderült, hogy a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. A hónapok óta tartó sztrájkokra, polgári engedetlenségre és tüntetések megoldására a kománynak "továbbra sincs semmilyen elképzelése", ezért "előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel" melynek módosítása a szakszervezet szerint értelmetlen lenne, mivel a "jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni".

Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt

- fogalmaznak.

A PSZ KÖZLEMÉNYEA kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény...

Posted by Pedagógusok Szakszervezete PSZ on Friday, April 21, 2023

A szakszervezet azt is hozzátette, szerintük a kormány propagandája hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-től 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése, mellette viszont "megszűnne a tanári kar maradék autonómiája" és több intézkedés is negatívan érintené a pedagógusokat.

Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács

- zárják a közleményüket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.