Április 21-én ismét egyeztetett a kormány és a szakszervezetek, megegyezés azonban most sem született.
"A kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény koncepciója, amelyről látványos, ám teljesen eredménytelen egyeztetés zajlik" - közölte a Pedagógusok Szakszervezete.
A szakszervezetek képviselői és a kormány április 21-én ültek ismét asztalhoz, hogy tárgyaljanak a státusztörvény tervezett bevezetéséről. A PSZ azt írja, a tárgyaláson kiderült, hogy a munkavállalók jogait érintő korlátozásokban a kormány lényegesen nem változtatna álláspontján. A hónapok óta tartó sztrájkokra, polgári engedetlenségre és tüntetések megoldására a kománynak "továbbra sincs semmilyen elképzelése", ezért "előrukkolt a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló tervezettel" melynek módosítása a szakszervezet szerint értelmetlen lenne, mivel a "jogfosztott és megalázott köznevelési dolgozóktól nem lehet minőségi oktatást várni".
Ráadásul a kormány szándékosan összemossa a státusztörvény tervezetét a béremeléssel, holott a kettőnek semmi köze egymáshoz. Az Európai Unió nem várja el a béremeléshez az új jogállási törvényt, az utóbbi csak a kormány bosszúja a reformokat követelő tiltakozások miatt
- fogalmaznak.
A PSZ KÖZLEMÉNYEA kormány semmit nem értett meg az elmúlt másfél év tiltakozásaiból, ezt bizonyítja a státusztörvény...
A szakszervezet azt is hozzátette, szerintük a kormány propagandája hatásos, sokan elhihetik, hogy 2025-től 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagfizetése, mellette viszont "megszűnne a tanári kar maradék autonómiája" és több intézkedés is negatívan érintené a pedagógusokat.
Béremelésnek híre-hamva sincs, már a Holdról is érzékelhető, hogy a kormány mézesmadzagjáról leolvadt a méz. Legalább láthatóvá vált a korbács
- zárják a közleményüket.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
