Fontos határidő közeleg: ekkor kezdődik az óvodai és általános iskolai beiratkozás

Jelentősen meggyorsíthatjátok a dolgotokat, ha a személyes beiratkozás előtt már felviszitek a szükséges adatokat a KRÉTA rendszerbe.

  • Székács Linda

Idén az óvodákban április 20-tól, az általános iskolákban pedig április 21-én és 22-én tartják a beiratkozást.

Mindenek előtt nézzetek utána annak, hogy a kiválasztott iskolában kérik-e a személyes beiratkozást.

Ugyanakkor a folyamat megkönnyítése érdekében akkor is érdemes a KRÉTA rendszer e-Ügyintézés felületét használtotok, ha igen, hiszen így már a beiratkozás előtti napokban rögzíteni tudjátok a személyes adatokat. Ennek segítségével a személyes beiratkozás során gyorsabban intézhetitek az adminisztrációs feladatokat.

Jó, de melyik a körzetes iskola?

Ha nem tudjátok, melyik a lakóhelyetek szerinti körzeti iskola, azt az Oktatási Hivatal keresőjének segítségével könnyen kideríthetitek. A „feladatellátás típusa” sorban az „általános iskolai körzet” sort kell kiválasztanotok, majd beírni a települést és megadni az utcanevet. A kereső megtalálja nektek a körzetes általános iskolát és annak adatait.

Ha több információt szeretnétek az adott általános iskoláról, egy másik – szintén az Oktatási Hivatal oldalán található – keresőt kell használnotok. Az iskola nevére keresve, majd a jobb oldalon található nagyító ikonra kattintva megnézhetitek például azt, hogy hány diákot tanítanak, hány pedagógus dolgozik az intézményben, valamint hogy milyen eredményeket értek el a diákok az országos kompetenciaméréseken.

Jön az óvodai beirakozás is

A héten nem csak az iskolakezdés előtt álló szülőknek lesz dolga, hanem azoknak is, akiknek a gyermeke legkésőbb augusztus 31-ig betölti a harmadik évét, nekik ugyanis szeptembertől legalább napi négy órában óvodába kell járniuk, a felvételt pedig a szülőnek, gondviselőnek kell kérelmeznie. A beiratkozásra egy hónap áll majd rendelkezésükre, ez ugyanis április 20 és május 20 között intézhető.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.