Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A parlamentben a Belügyminisztérium államtitkára ezt is az orosz agresszió miatti uniós szankciókra fogta és közölte: a konténer-osztálytermeket „egy idő után megszeretik”.
„Balesetveszélyes tornaterem, omladozó vakolat, leszakadt plafon, beázások, penész, udvaron keresztül megközelíthető mosdó”
– így foglalta össze a Pest megyei Gyömrőn működő Fekete István Általános Iskola helyzetét parlamenti kérdésében a mi hazánkos Dúró Dóra. Elmondása szerint öt éve halogatják az intézmény felújítását vagy egy új építését.
„Most kénytelenek tanórákat tartani szertárakban, a volt irattárban, a könyvtárban, de még a folyosón is” – számol be a helyszínen szerzett tapasztalatairól a politikus. Hozzátéve: úgy 250 diákra jut 2-2 mosdó, amely így rendszeresen eldugul, de az ebédet is 10-15 perc alatt kell megennie egy osztálynak a zsúfoltság miatt – foglalja össze. Leírása alapján az egyik teremben pedig leszakadt a mennyezet, de továbbra is kénytelenek ott tanulni, a tornaterem tetejét pedig leszakította a szél.
„Csak az isteni gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt személyi sérülés ezekben az esetekben”
– fogalmaz Dúró, aki szerint a korábbiakkal ellentétben a háború óta már ígéreteket sem kapnak felújításra, illetve új iskolára. Hozzátéve: az érintettek azt sem tudják, hogy szeptemberben hány első osztályt tudnak indítani, illetve ki kell-e költözniük a város szélén létesítendő konténeriskolába, amely az új épület megépítéséig lenne otthona az iskolának. A politikus azt kérdezte, mikor biztosítanak méltó körülményeket a diákoknak és ki lesz a felelős, ha valaki megsérül.
A Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence válaszát azzal kezdte, hogy „az elmúlt években” 4576 óvodában és iskolában valósultak meg fejlesztések ezermilliárd forint értékben és a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programban jelenleg 220 projekt van: 57 uszoda, 87 tornaterem, 44 tanterembővítés, 31 iskola- és 1 óvodafejlesztés. Ebből január végéig 118 már meg is valósult. A gyömrői iskola helyetét elmondása alapján a fővárosból az agglomerációba történő felpörgött kiköltözési hullám nehezíti. „Egyre többen költöznek ki, egyre nagyobb a lakosság, egyre több gyerek van, ezért egyre nagyobb iskolára van igény” – fogalmazott Rétvári. Hozzátéve: a kormány a 16 legnagyobb lakosságbővüléssel és kevés iskolai kapacitással rendelkező település számára egy közös programot dolgozott ki, amelyben megindult az iskolák tervezése is.
Felszólalása szerint az ellenzéki politikus „nyilván tisztában van” a gyömrői tervekkel is, mert azt nyilvánosságra hozták. Majd elismerte, a kapacitás-bővítés „átmenetileg valóban azt hozza, hogy konténer-osztálytermekben tanulnak a diákok”.
„Az elején mindenki egy kicsit idegenkedik ezektől a konténerektől, aztán utána, amikor megszokják, akkor sokan inkább ott szeretnének órát tartani, hiszen ott a fűtési, klímaberendezési viszonyok sokszor előnyösebbek is”
– fogalmazott az államtitkár, aki szerint azokat egy idő után „megszeretik”, de „mindenki előbb-utóbb nyilvánvalóan egy végső iskolaépületben szeretne lenni”. Majd – miután már csengővel jelezték neki az idő leteltét – hozzátette: „ez is azon beruházások között van, amelyeket a háború és a szankciók miatt a kormánynak egy-két évvel el kellett halasztani, de ugyanígy folytatni fogjuk, amint a szankciós következmények elmúlnak” – fogalmazott a kormány szokásos retorikáját használva, mire Dúró párttársa, Novák Előd azt kiabálta be a jegyzőkönyv szerint: „öt év!”.
Konténeriskola |
Dúró pártja, a Mi Hazánk gyömrői szervezete korábban Facebook-oldalán azt írta, „a település Péteri felé eső végére, a szántóföldekre tervezik azt a konténeriskolát, ahova a Fekete István Általános Iskolát költöztetni akarják”. Szerintük azért ezt a helyet választották, mert a polgármester „csak ezt a telket volt hajlandó felajánlani”, amely a hozzá köthető lakópark szomszédságában van és szerintük így a területet az állam pénzén kell közművesíteni. Gyenes Levente polgármester a konténeriskoláról még tavaly augusztusban posztolt, amikor azt elkezdték leszállítani. „Az átmeneti iskolához önkormányzatunk mindent előkészített, amire a Monori Tankerület megkért bennünket: a város telkén megtörtént a tereprendezés, közművesítettük a területet, és az útburkolatot is kiépítettük” – írta akkor, hozzátéve, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a munkálatok megkezdése csúszik. A Mi Hazánk két héttel ezelőtti posztjában azt írta: „A képeken a tavaly augusztusban leszállított konténerek, amelyek több mint egy fél éve állnak a pusztában.” |
(Kiemelt képünk: az építés alatt álló konténeriskola Gyömrőn, forrás: Mi Hazánk Gyömrő, Facebook)
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).