Gulyás Gergely nem tudja megjósolni a tanárok munkaügyi perének kimenetelét, de a „szabályokat mindenkinek be kell tartania”

A miniszter szerint a munkaügyi perek végkimenetele a bíróság kezében van, a béremeléshez szükséges uniós támogatást pedig a "baloldal miatt" nem kapjuk meg.

  • Székács Linda

„A kormány álláspontja az, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartani. A tiltakozásnak megvannak a törvényes formái; a sztrájk, a sztrájktörvény és a sztrájkra vonatkozó jogszabályok keretei között. Aki ezen túllép, az jogellenes módokon jár el, és ha valaki a saját munkaviszonyában nem tesz eleget a munkavégzési kötelezettségének, akkor ahogy önöket, vélhetően engem is ebben az esetben felmentenének. Ez minden munkahelyen elvárható és minden munkahely esetében így kell eljárni” – válaszolta a miniszterelnökséget vezető miniszter az Index kérdésére.

Az Index újságírója arról is érdeklődött, hogyan lehetséges akkor, hogy bár több százan vettek részt polgári engedetlenségben, mégis mindössze 13-14 pedagógust mentettek fel.

A miniszter szerint ez egyrészt azért van, mert csak akkor alkalmazzák a szigorúbb büntetést, ha valaki nem először követ el jogsértést, másrészt pedig a tanév rendjének biztosításához már módosították azt a jogszabályt, ami szerint 15 napon belül meg kellett szüntetni a polgári engedetlenségben részt vevő tanárok munkaviszonyát. A jogszabály értelmében ugyanis a "kötelezettség megszegését” követően egészen az adott tanév augusztus 1-jéig bármikor, de legfeljebb egy éven belül elbocsáthatóak a pedagógusok.

Bár a személyes kihallgatások során az egyik pedagógus azt mondta; ő nem kapott figyelmeztetést, hanem egyből a felmentéséről értesült, Gulyás Gergely "nem ismer olyan joggyakorlatot", ami ezt lehetővé teszi. Hozzátette; ennek kivizsgálása a bíróság feladata, melynek döntését a kormány tiszteletben tartja.

A miniszter szerint egyébként mára már megszűnt Magyarországon a pedagógussztrájk és a polgári engedetlenség is, ezért már sem az érettségi, sem az oktatás nincs veszélyben. A pedagógusokat érintő új jogállási törvényről azt mondta: a Belügyminisztérium tárgyalásokat folytat a szakszervezetekkel, de a törvénynek még nincs is végleges változata. Az ATV azon kérdésére, hogy a pedagógusok maradhatnak-e közalkalmazotti státuszban, a miniszter azt mondta; a kormány szeretné, hogy legyen egy külön pedagógus jogállás

A miniszter szerint egyébként mintegy 6000 milliárdba kerül majd a tanárok béremelése. Ehhez az Európai Unió 800 milliárdot adna, de a „baloldal miatt” ezt egyelőre nem kapjuk meg.

"Abban a pillanatban, ahogy megkapjuk azt a garanciát, hogy a kohéziós pénzekről szóló megállapodásban rögzített, pedagógusbérre szánt pénzt megkapjuk, a tanári bért meg fogjuk emelni, ahogy azt vállaltuk. Tehát január 1-jéig visszamenőleg" - válaszolta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu kérdésére.

"Az egyházi iskolák a legbiztonságosabbak"

A Kormányinfón Gulyás Gergelyt az RTL a katolikus egyházon belüli molesztálási ügyekről is kérdezte. Erről a miniszter azt mondta, a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélésekkel kapcsolatban a katolikus egyházzal szemben "hecckampány" zajlik, az egyházi iskolák pedig valójában a legbiztonságosabbak a gyerekek számára.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.