A választások előtt politikusok osztottak iskolai laptopokat, azóta viszont leállt a program

A kormány magyar állami forrásból fedezi a projektet, amíg nem érkeznek meg az uniós helyreállítási pénzek, azonban jelenleg nem is aktív az oldal, ahol az iskolák igényelhetik a notebookokat.

  • Eduline

Tavaly, a választások évében több iskolában is fideszes képviselőjelöltek osztottak ki állami forrásból megvett laptopokat, azóta viszont áll a program, írta meg a 24.hu. Pedig tavaly márciusban az akkori humáncsúcsminiszter, Kásler Miklós arról beszélt, 120 ezer darab számítógépet szállítanak ki a diákoknak és a pedagógusoknak az iskolafenntartó Klebelesberg Központ (KK) irányításával használatra, amit a tanulók érettségi után meg is vehetnek.

A korábbi tájékoztatás szerint 1168 település 3570 iskolája vesz részt a programban. A miniszter bejelentése alapján négy év alatt a kormány mintegy 200 milliárdért vásárol 565 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot, melyeket felmenő rendszerben osztanak szét. Ebből első ütemben 34 milliárdért 55 ezer notebook jutott el diákokhoz és ugyanennyi pedagógusokhoz. Ezek voltak azok, melyeket – részben a kampányidőszakban – gyakran kormánypárti politikusok jelenlétében adták át, akik ezt kampánycélra is használták.

Az ezekről megosztott fotókon is látható „Széchenyi Terv Plusz” molinó is jelzi, hogy a kormány ezt uniós pénzből, a járvány utáni Helyreállítási Alap forrásaiból finanszírozná. Ám az EU-s pénzek többségéhez hasonlóan egyelőre ezek sem érkeztek meg, ameddig pedig nincs erről megállapodás, a kormány – a KK lapnak küldött válasza szerint – magyar állami forrásból fedezi a projektet.

A kormány ígérete szerint 2022-ben folytatódott volna ugyanis a laptopok terjesztése, az ötödikes diákokkal, ám a lap úgy tudja, ez nem történt meg valójában. A fenntartó válaszából is az derül ki, hogy megakadt a beszerzés. Mint írják, 2022. február 15. és március 31. között a bejelentett 120 ezer gépet valóban kiosztották a 9.-es diákoknak és pedagógusoknak, akik még nem kaptak laptopot korábban. „Sajnos még mindig nem kaptuk meg a nekünk járó uniós forrásokat, így a notebookok beszerzésére igényelt támogatást sem, ennek ellenére tovább szeretnénk vinni a programot” – fogalmaz válaszában a KK, arra hivatkozva, hogy „a nagy mennyiségű eszköz beszerzése időigényes”.

Közlésük szerint az a cél, hogy az 5-12.-es diákok néhány éven belül használhassák a számítógépeket, a projekt folytatásáról pedig majd tájékoztatást adnak. A lap közben úgy tudja, jelenleg nem aktív az a felület, ahol a laptopokat korábban igényelni lehetett. Korábban az Átlátszó egyébként arról írt, a notebookok egérrel, táskával, operációs rendszerrel és jótállással együtt átlagosan bruttó 300 ezer forintba kerültek, noha a hvg.hu úgy számolt, ennél olcsóbban is lehet megfelelő laptopot venni.

(Kiemelt kép: Csöbör Katalin képviselő Facebook-oldala.)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.