Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Fél éve betöltetlen pozíciókról van szó, melyeket egy nem nyilvános határozatban vett el a kormány az intézménytől.
A kormány tavaly összesen 739, legalább fél éve betöltetlen álláshelyet elvont különböző kormányzati igazgatási szervektől, ezt az RTL.hu írta meg egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározat alapján. A döntés a legnagyobb mértékben az Oktatási Hivatalt (OH) érinti, náluk 528 helyre nem is vehetnek már fel új embert. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól is elvontak 77, a kormányhivataloktól 76 álláshelyet, illetve négy tankerülettől hatot. Az erről szóló iratokat a portál közérdekű adatigénylés után ismerhette meg.
Azzal, hogy megszüntetnek olyan pozíciókat, amelyeket nem sikerült betölteni, az álláshely az úgynevezett központosított álláshely-állományba kerül. Ezután, ha új kollégákat vennének fel, ahhoz már kormányzati engedély kell, akkor is, ha a központosított álláshely-állomány terhére tennék.
A kormány elvileg tudatosan csökkenti a közigazgatásban dolgozók számát spórolási céllal és a minél kisebb állam elve alapján. A gond, hogy – mint azt a portálnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta –, ehhez a munka nem lett kevesebb, az OH-nál dolgozóknak például úgy is jelentős a dolgozók leterheltsége, hogy a munkák egy részét kiszervezték tőlük. Az OH ugyanakkor a lapnak azt válaszolta, már nem is volt szükségük annyi dolgozóra, mint korábban, mert az elmúlt időben több uniós projektet is lezártak.
„A projektfeladatok, valamint a projektek megvalósításához szükséges létszám folyamatosan csökkent, ezért váltak tartósan betöltetlenné az érintett álláshelyek”
– fogalmaztak válaszukban. A szakszervezeti vezető szerint viszont gyakran nem erről van szó, hanem kellene plusz munkaerő, de nem jelentkeznek a rossz körülmények miatt, így „egy munkavállalónak több embernek is elegendő munkát kell elvégezni”. Például elvették a szabadnapok egy részét, illetve tavaly és idén egyáltalán nem volt béremelés – sorolja.
Így majd fél évig is hirdethetnek egy állást, majd miután nem sikerül betölteni, elvonják azt. Ráadásul – erről Hadházy Ákos független képviselő osztott meg egy levelet – ha egy kormánytisztviselő egy állami szervezettől egy másikhoz, hacsak nem vezető pozícióba kerül, a fizetése maximum ugyanakkora lehet, mint az előző állásában.
(Kiemelt kép: Globetrotter19, Wikimedia Commons, BY-SA 3.0)
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.