Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
Fél éve betöltetlen pozíciókról van szó, melyeket egy nem nyilvános határozatban vett el a kormány az intézménytől.
A kormány tavaly összesen 739, legalább fél éve betöltetlen álláshelyet elvont különböző kormányzati igazgatási szervektől, ezt az RTL.hu írta meg egy 2022-ben kiadott, nem nyilvános kormányhatározat alapján. A döntés a legnagyobb mértékben az Oktatási Hivatalt (OH) érinti, náluk 528 helyre nem is vehetnek már fel új embert. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól is elvontak 77, a kormányhivataloktól 76 álláshelyet, illetve négy tankerülettől hatot. Az erről szóló iratokat a portál közérdekű adatigénylés után ismerhette meg.
Azzal, hogy megszüntetnek olyan pozíciókat, amelyeket nem sikerült betölteni, az álláshely az úgynevezett központosított álláshely-állományba kerül. Ezután, ha új kollégákat vennének fel, ahhoz már kormányzati engedély kell, akkor is, ha a központosított álláshely-állomány terhére tennék.
A kormány elvileg tudatosan csökkenti a közigazgatásban dolgozók számát spórolási céllal és a minél kisebb állam elve alapján. A gond, hogy – mint azt a portálnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke elmondta –, ehhez a munka nem lett kevesebb, az OH-nál dolgozóknak például úgy is jelentős a dolgozók leterheltsége, hogy a munkák egy részét kiszervezték tőlük. Az OH ugyanakkor a lapnak azt válaszolta, már nem is volt szükségük annyi dolgozóra, mint korábban, mert az elmúlt időben több uniós projektet is lezártak.
„A projektfeladatok, valamint a projektek megvalósításához szükséges létszám folyamatosan csökkent, ezért váltak tartósan betöltetlenné az érintett álláshelyek”
– fogalmaztak válaszukban. A szakszervezeti vezető szerint viszont gyakran nem erről van szó, hanem kellene plusz munkaerő, de nem jelentkeznek a rossz körülmények miatt, így „egy munkavállalónak több embernek is elegendő munkát kell elvégezni”. Például elvették a szabadnapok egy részét, illetve tavaly és idén egyáltalán nem volt béremelés – sorolja.
Így majd fél évig is hirdethetnek egy állást, majd miután nem sikerül betölteni, elvonják azt. Ráadásul – erről Hadházy Ákos független képviselő osztott meg egy levelet – ha egy kormánytisztviselő egy állami szervezettől egy másikhoz, hacsak nem vezető pozícióba kerül, a fizetése maximum ugyanakkora lehet, mint az előző állásában.
(Kiemelt kép: Globetrotter19, Wikimedia Commons, BY-SA 3.0)
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
A Magyarországnak járó uniós források egy részét szociális és társadalompolitikai fejlesztésekre fordítaná a Tisza-kormány. Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter szerint a tervek között szerepel egy olyan iskolai program létrehozása is, amely a diákok mentális jóllétét támogatná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.
Kell a gyereknek a pihenés, ki kell adni a szabadságokat – vannak olyan óvodák, ahol nyomatékosan kérik az óvodapedagógusok, ne vigyék a szülők nyáron az óvodai ügyeletbe a gyereket. Viszont olyan intézményre is akad példa, ahol az előző nap is lehet szólni, hogy másnap bemenne a gyerek.
A gyerekek érdekeit minden szakpolitikai döntés középpontjába helyezné az a javaslatcsomag, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A több mint százoldalas javaslat a gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi és szociális rendszer hiányosságaira kínálna összehangolt megoldásokat.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Az ausztráliai egyetem oktatója azt írta: nem szabad spórolni a minőségen vagy másra bízni a gondolkodást.