Oktatási műsorral segíti az oktatásból kiszorult afgán lányokat a BBC

A BBC "Dars", vagyis "lecke" című műsora elsősorban azokat a 11 és 16 év közötti lányokat célozza meg, akiket a tálib vezetés kitiltott az iskolákból.

  • Eduline

Afganisztán hivatalos nyelvein készített oktatási műsort a BBC - tette közzé a csatorna híroldala.

A hetente megjelenő, körülbelül félórás epizódokat naponta négyszer, hétfőtől péntekig tervezik sugározni az újonnan indult BBC News Afganisztán nevű csatornán, az elkészítéséhez pedig olyan oktatási műsorokat vesznek alapul és adaptálnak, mint például az ingyenesen elérhető BBC Bitesize, ami videós tartalmakkal és változatos leírásokkal igyekszik segíteni a 3 és 16 év közötti brit diákok tanulását.

A műsort olyan afgán újságíró nők készítik, akik a 2021-es tálib hatalomátvételkor sikeresen elmenekültek az országból, és akiknek iskoláztatása szintén viszontagságos volt, ezért érintettnek érzik magukat az Afganisztánban ragadt lányok ügyében.

Shazia Haya, az oktatási program egyik előadója szerint a családjában máig állandó konfliktusforrás, hogy ő iskolába járt, mert az apja és a bátyja szerint inkább férjhez kellett volna mennie, míg egy másik előadó, Aalia Farzan abban az évben született, amikor a tálibok elsőként vették át a hatalmat az országban és tiltották be az oktatást.

Néha belehelyezem magam a helyükbe, és arra gondolok, hogy ha most egy vidéki tinédzser lány lennék, aki nem tud iskolába járni, nem mehet egyedül a házon kívülre, és akinek nincsenek alapvető jogai, mit tudnék csinálni? Nagyon örülnék, ha valaki segítene és megtanítana valamit

- mondta.

A műsor várhatóan a BBC News Pashto és a BBC News Dari Facebook-csatornáin is elérhető lesz, de része lesz a perzsa nyelvű BBC csatornának és sugározni fogják a BBC FM rádióadó afganisztáni hálózatán is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.