Közel 10 éve húzódó szegregációs ügyben marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

  • Eduline

Szolcsán Imre édesanyja azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert 2013-ban szerette volna egy másik iskolába íratni az akkor 8 éves, halláskárosodott kisfiát a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolából, amelyet akkoriban kizárólag roma gyerekek látogattak. A szülő szerint az intézményben oktatott tananyag szinten aluli volt, a 2013-as oktatási adatok szerint pedig az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább, így annak érdekében, hogy a kisfia ne szegregált körülmények között tanuljon, kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz, hogy helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek.

A kérelmet az illetékes hatóságok azzal az indokkal utasították el, hogy a gyerek túl messze lakott az érintett tankörzettől, holott a felperes szerint az iskola csak öt percre volt a lakóhelyüktől.

2015 decemberében arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, az édesanya alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság végül elutasított és megállapította, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. Ezt követően fordultak az Emberi Jogok Bíróságához, ami az Alkotmánybíróság ítéletével szemben megállapította, hogy a jelenleg 17 éves Szolcsán Imrét  "szegregált körülmények között oktatták", és az állam köteles lett volna lépéseket tenni az egyenlőtlenségek megszüntetésére és annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.

A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás

- írják az ítéletben.

A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie a fiú részére és állnia kell a további 4537 euró perköltséget, valamint olyan szakpolitika kidolgozására szólították fel a kormányt, ami nem engedi, hogy még egyszer ilyen történjen.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.