Közel 10 éve húzódó szegregációs ügyben marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága

Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.

  • Eduline

Szolcsán Imre édesanyja azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert 2013-ban szerette volna egy másik iskolába íratni az akkor 8 éves, halláskárosodott kisfiát a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolából, amelyet akkoriban kizárólag roma gyerekek látogattak. A szülő szerint az intézményben oktatott tananyag szinten aluli volt, a 2013-as oktatási adatok szerint pedig az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább, így annak érdekében, hogy a kisfia ne szegregált körülmények között tanuljon, kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz, hogy helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek.

A kérelmet az illetékes hatóságok azzal az indokkal utasították el, hogy a gyerek túl messze lakott az érintett tankörzettől, holott a felperes szerint az iskola csak öt percre volt a lakóhelyüktől.

2015 decemberében arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, az édesanya alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság végül elutasított és megállapította, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. Ezt követően fordultak az Emberi Jogok Bíróságához, ami az Alkotmánybíróság ítéletével szemben megállapította, hogy a jelenleg 17 éves Szolcsán Imrét  "szegregált körülmények között oktatták", és az állam köteles lett volna lépéseket tenni az egyenlőtlenségek megszüntetésére és annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.

A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás

- írják az ítéletben.

A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie a fiú részére és állnia kell a további 4537 euró perköltséget, valamint olyan szakpolitika kidolgozására szólították fel a kormányt, ami nem engedi, hogy még egyszer ilyen történjen.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.