Az Emberi Jogok Európai Bírósága csütörtökön, egy a romák szegregációjával kapcsolatos, 2013 és 2014-ben zajló ügyben ítélte el Magyarországot és szólította fel a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.
Szolcsán Imre édesanyja azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert 2013-ban szerette volna egy másik iskolába íratni az akkor 8 éves, halláskárosodott kisfiát a piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolából, amelyet akkoriban kizárólag roma gyerekek látogattak. A szülő szerint az intézményben oktatott tananyag szinten aluli volt, a 2013-as oktatási adatok szerint pedig az ott tanulók kevesebb mint 10 százaléka tanult tovább, így annak érdekében, hogy a kisfia ne szegregált körülmények között tanuljon, kérelmet nyújtott be az oktatási hivatalhoz, hogy helyezzék át egy másik iskolába, amely jobban megfelelne a halláskárosodás miatt kialakult enyhe tanulási nehézségeinek.
A kérelmet az illetékes hatóságok azzal az indokkal utasították el, hogy a gyerek túl messze lakott az érintett tankörzettől, holott a felperes szerint az iskola csak öt percre volt a lakóhelyüktől.
2015 decemberében arra hivatkozva, hogy joga van a diszkriminációmentes oktatáshoz, az édesanya alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amit az Alkotmánybíróság végül elutasított és megállapította, hogy az ügy nem vet fel alkotmányossági kérdést. Ezt követően fordultak az Emberi Jogok Bíróságához, ami az Alkotmánybíróság ítéletével szemben megállapította, hogy a jelenleg 17 éves Szolcsán Imrét "szegregált körülmények között oktatták", és az állam köteles lett volna lépéseket tenni az egyenlőtlenségek megszüntetésére és annak elkerülésére, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés állandósuljon.
A faji szegregációtól mentes társadalmi együttélés alapvető értéknek számít a demokratikus társadalmakban, és ennek egyik eszköze az integrált oktatás
- írják az ítéletben.
A bírósági döntés értelmében Magyarországnak 7000 euró erkölcsi kártérítést kell fizetnie a fiú részére és állnia kell a további 4537 euró perköltséget, valamint olyan szakpolitika kidolgozására szólították fel a kormányt, ami nem engedi, hogy még egyszer ilyen történjen.Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
