Friss felmérés: a diákok nagy része kevésnek tartja az iskolai digitális oktatást

A 18-26 évesek tisztában vannak azzal, hogy a jövőbeli karrierjükhöz szükségük van a digitális készségük és tudásuk fejlesztéséhez.

  • Eduline

Világszerte a válaszadók úgy érzik, az oktatási rendszer fejleszthette volna jobban a digitális készségeiket - szúrta ki a Dell Technologies 15 országban végzett kutatását a hvg.hu.

A megkérdezettek közel fele azt mondta, iskolai keretek között csak alapvető számítástechnikai készségeket tanítottak nekik, és körülbelül minden tizedik válaszadó semmilyen oktatást nem kapott technológiai vagy digitális készségek terén.

Körülbelül negyedük úgy véli, a kötelező informatikai, technológiai tantárgyak 16 éves kor alatt (elő)segíthetnék, hogy többen technológiaorientált karriert válasszanak.

Világviszonylatban a válaszadók egyharmada (34%) szerint a digitális szakértelem hiányának hiányával szemben úgy lehetne harcolni, hogy a tech-tantárgyakat az oktatás minden szintjén érdekesebbé és szélesebb körben elérhetővé kellene tenni.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.