Tíz év alatt ötszörösére nőtt az Ausztriában tanuló magyar diákok száma

Csak a tavalyi évben 1367 új magyar diákot írattak be osztrák intézményekbe.

  • Eduline

A 2010/2011-es tanévben még csak 2117 magyar diák járt osztrák közoktatásba, a 2021/2022-es tanévre 10646 főre nőtt a számuk - írja a G7. Vagyis tíz év alatt ötszörösére nőtt a kint tanuló gyerekek száma, mindeközben pedig a magyarországi alap- és középfokú oktatásban részt vevő magyar diákok száma 14 százalékkal csökkent.

A legtöbb magyar gyerek a kinti általános iskolák alsó tagozatában tanul jelenleg (3689 fő), ennél kevesebben felső tagozatban (2435 fő), és 1834 gyerek jár gimnáziumba - sorolja a lap.

A G7 szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a határmenti lakosok, ingázók – számuk nagyjából 60 ezer fő – közül egyre többen íratják osztrák iskolába a gyerekeiket. Ugyanis szerintük "ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, sokkal egyenletesebben kellene minden korosztály által látogatott intézményben a magyaroknak megjelenni" - magyarázzák.

Érdekesség, hogy bár a fenti adatok egész Ausztriára vonatkoznak, Burgenlandban például magyar nyelvű oktatás is van: az összesen 10757 burgenlandi alsósból 1038 tanult magyarul, minden tizedik burgenlandi alsótagozatos magyar nyelven is tanul.

A lap arra is kitért, hogy miközben a közoktatásban dinamikusan növekszik a magyarok száma, az egyetemeken csökkenést mutat. Ausztriában ugyan szinte ingyenesek az állami egyetemek, ezekre bekerülni nem könnyű, és magas szintű német és/vagy angoltudás szükséges, ami a magyar közoktatásban egyre kevésbé hangsúlyos tudás - írják.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.