A Belügyminisztérium szerint 15 ezer tanár véleményezte eddig az új teljesítményértékelési rendszert

Egy hét alatt több mint 15 150-en mondták el a véleményüket a pedagógus teljesítményértékelési rendszer koncepciójáról - közölte a minisztérium. A válaszokat úgy értékelték, a tanárok egyetértenek a rendszerrel.

  • Eduline/MTI

Az Oktatási Hivatal 2023. március 6-án online juttatta el a kérdőíveket a tanároknak, de a kérdőív kitöltésére továbbra is van lehetőség.

A Belügyminisztérium közleményében emlékeztet rá, hogy az új teljesítményértékeléssel kapcsolatban a pedagógusok körében korábban végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe a teljesítményt.

Az első részeredmény szerint a válaszadók többsége "meghatározó szerepet tulajdonít az értékelési szempontrendszerben az adott intézmény sajátosságainak, és egyetért azzal, hogy a teljesítményértékelés során nem más intézmények pedagógusaihoz, hanem az adott nevelőtestületen belül célszerű viszonyítani az oktató-nevelő munka hatékonyságát" - áll a közleményben. Az értékelésben az igazgató szerepét tartják elsődlegesnek - teszi hozzá a minisztérium.

A tárca a "pedagógusok válaszai alapján dolgozza ki a teljesítményértékelés végleges szempontrendszerét" állítja a Belügyminisztérium, ezért valamennyi pedagógust arra kérnek, töltsék ki a kérdőívet.

Nem mindenki ért azért egyet az elképzeléssel

Novemberig minden pedagógusnak meg kell írnia és fel kell töltenie a portfólióját, ám ennek az előírásnak 12 ezren még nem tettek eleget. Sőt, több szakmai és civil szervezet is kifejezte véleményét az új tervezettel kapcsolatban - több ezren írták alá azt a petíciót, amiben a tervezet visszavonását követelik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.