Nemsokára változtathatnak az iskolák sorrendjén a nyolcadikosok. Mutatjuk, mikor érdemes módosítani, és mikor nem

Március 21-én és 22-én változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkező diákok a megjelölt intézmények és tagozatok sorrendjén. De mikor érdemes hozzányúlni az eredeti sorrendhez, és mikor nem?

  • Eduline

Először is jöjjenek az alapszabályok: a tanulói adatlapon szereplő sorrenden 2023. március 21-én és 22-én lehet változtatni. Ekkor új tanulmányi területet is fel lehet venni, de csak olyan középfokú iskolában, amelynek valamelyik tagozatát eredetileg is megjelöltétek. Erről ugyanakkor előzetesen egyeztetni kell az adott iskolával, és az egyeztetés tényét fel is kell tüntetni az ún. módosító tanulói adatlapon.

Fontos: olyan iskolát ilyenkor már nem lehet megjelölni, amely az eredeti adatlapon nem szerepelt, de lényeges szabály az is, hogy tanulmányi területet nem lehet törölni.

A sorrendmódosítást a nyolcadikosok esetében az általános iskola végzi (ezért az osztályfőnökkel egyeztessetek), a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknél az, aki az eredeti lapokat is leadta, vagyis általában a szülő.

Sorrendmódosítás? Így ne!

Arra az Oktatási Hivatal is évről évre felhívja a figyelmet, hogy nem érdemes hátrébb sorolni azokat az iskolákat/tagozatokat, amely továbbra is a legszimpatikusabb, de ahová várhatóan nehezebb lesz bekerülni. Ugyanígy hiba a lista elejére tenni azokat az intézményeket, ahová biztosan bejut a diák, de ahol kevésbé szeretne tanulni.

„A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy egy intézmény adott tanulmányi területéről a jelentkező kiessen pusztán azért, mert a tanulmányi terület az általa meghatározott listának nem az elején szerepel. A jelentkező számára a módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján esetleg megváltozott a saját felvételi elképzelése. Inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb” – írja a hivatal tájékoztatója.

Érdemes elolvasni a felvételi algoritmusáról szóló korábbi cikkünket, amelyből kiderül, pontosan mitől függ, ki melyik iskolába kerül be:

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.