Március 21-én és 22-én változtathatnak a középfokú iskolákba jelentkező diákok a megjelölt intézmények és tagozatok sorrendjén. De mikor érdemes hozzányúlni az eredeti sorrendhez, és mikor nem?
Először is jöjjenek az alapszabályok: a tanulói adatlapon szereplő sorrenden 2023. március 21-én és 22-én lehet változtatni. Ekkor új tanulmányi területet is fel lehet venni, de csak olyan középfokú iskolában, amelynek valamelyik tagozatát eredetileg is megjelöltétek. Erről ugyanakkor előzetesen egyeztetni kell az adott iskolával, és az egyeztetés tényét fel is kell tüntetni az ún. módosító tanulói adatlapon.
Fontos: olyan iskolát ilyenkor már nem lehet megjelölni, amely az eredeti adatlapon nem szerepelt, de lényeges szabály az is, hogy tanulmányi területet nem lehet törölni.
A sorrendmódosítást a nyolcadikosok esetében az általános iskola végzi (ezért az osztályfőnökkel egyeztessetek), a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknél az, aki az eredeti lapokat is leadta, vagyis általában a szülő.
Sorrendmódosítás? Így ne!
Arra az Oktatási Hivatal is évről évre felhívja a figyelmet, hogy nem érdemes hátrébb sorolni azokat az iskolákat/tagozatokat, amely továbbra is a legszimpatikusabb, de ahová várhatóan nehezebb lesz bekerülni. Ugyanígy hiba a lista elejére tenni azokat az intézményeket, ahová biztosan bejut a diák, de ahol kevésbé szeretne tanulni.
„A jelentkezők rangsorolásának algoritmusa kizárja annak a lehetőségét, hogy egy intézmény adott tanulmányi területéről a jelentkező kiessen pusztán azért, mert a tanulmányi terület az általa meghatározott listának nem az elején szerepel. A jelentkező számára a módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján esetleg megváltozott a saját felvételi elképzelése. Inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb” – írja a hivatal tájékoztatója.
Érdemes elolvasni a felvételi algoritmusáról szóló korábbi cikkünket, amelyből kiderül, pontosan mitől függ, ki melyik iskolába kerül be:
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
