Igazolatlan hiányzásért vonulnak börtönbe a legszegényebb családok két borsodi településen
Akár 150 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok a szülők, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A legszegényebbeknek nincs más választása, mint börtönbe vonulni.
Eduline
A gyerekeik igazolatlan órái miatt kerülnek börtönbe egy borsodi falu lakói, mert nem tudják kifizetni a rájuk kiszabott büntetéseket – hangzik el a Szabad Európa Szabadon egyik epizódjában, amit korábban a Telex szemlézett.
Az Adósok börtöne című részben Báthory Róbert, az adás készítője arról számol be; tavaly szeptemberig több mint 3600 esetben összesen 105 millió forintra bírságoltak meg családokat azért, mert a gyerekeik lógnak, vagy egyáltalán nem járnak iskolába.
A riportban az egyik megszólalót, Ficzu Andrásnét nemrég például 100 ezer forint pénzbírságra büntették, mert az egyik fia 40 igazolatlan órát gyűjtött össze. Az asszony szerint nem ez volt az első eset, a család ugyanis 12 gyereket nevel, akik volt, hogy annyit lógtak az iskolából, hogy mindkét szülőnek börtönbe kellett vonulnia, mivel esélyük sem volt a bírság magas összegének kifizetésére. Magyarországon ugyanis szabálysértésnek számít, ha egy iskolaköteles gyerek 30 napnál több igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A hatóságok ezért 5 és 150 ezer forint pénzbírsággal és a családi pótlék megvonásával büntethetik a családokat, aminek tavaly mindössze a 40 százalékát fizették be, a fennmaradó összegért pedig vállalták a börtönbüntetéseket.
Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi projektvezetője a videóban azt mondja, az érintett településeken, Bódvaszilason és Tornanádaskán szinte már hagyománya van annak, hogy a szülők börtönbe vonulnak a gyerekeik hiányzásai miatt, sőt a települések egyikén az is előfordult, hogy egy kilencgyerekes, egyedülálló édesanyát börtönöztek be, akinek így a gyerekei két hétre magukra maradtak
,,Akiknek nincs pénzük, fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük"
- tette hozzá Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte Magyarországon minél tehetősebb és befolyásosabb valaki, minél több kapcsolattal rendelkezik, annál kisebb az esélye, hogy börtönbe kerüljön, a legszegényebbek számára viszont nem léteznek kiskapuk.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
