Akár 150 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok a szülők, akiknek a gyereke túl sok igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A legszegényebbeknek nincs más választása, mint börtönbe vonulni.
A gyerekeik igazolatlan órái miatt kerülnek börtönbe egy borsodi falu lakói, mert nem tudják kifizetni a rájuk kiszabott büntetéseket – hangzik el a Szabad Európa Szabadon egyik epizódjában, amit korábban a Telex szemlézett.
Az Adósok börtöne című részben Báthory Róbert, az adás készítője arról számol be; tavaly szeptemberig több mint 3600 esetben összesen 105 millió forintra bírságoltak meg családokat azért, mert a gyerekeik lógnak, vagy egyáltalán nem járnak iskolába.
A riportban az egyik megszólalót, Ficzu Andrásnét nemrég például 100 ezer forint pénzbírságra büntették, mert az egyik fia 40 igazolatlan órát gyűjtött össze. Az asszony szerint nem ez volt az első eset, a család ugyanis 12 gyereket nevel, akik volt, hogy annyit lógtak az iskolából, hogy mindkét szülőnek börtönbe kellett vonulnia, mivel esélyük sem volt a bírság magas összegének kifizetésére. Magyarországon ugyanis szabálysértésnek számít, ha egy iskolaköteles gyerek 30 napnál több igazolatlan hiányzást gyűjt össze. A hatóságok ezért 5 és 150 ezer forint pénzbírsággal és a családi pótlék megvonásával büntethetik a családokat, aminek tavaly mindössze a 40 százalékát fizették be, a fennmaradó összegért pedig vállalták a börtönbüntetéseket.
Boros Ilona, a TASZ esélyegyenlőségi projektvezetője a videóban azt mondja, az érintett településeken, Bódvaszilason és Tornanádaskán szinte már hagyománya van annak, hogy a szülők börtönbe vonulnak a gyerekeik hiányzásai miatt, sőt a települések egyikén az is előfordult, hogy egy kilencgyerekes, egyedülálló édesanyát börtönöztek be, akinek így a gyerekei két hétre magukra maradtak
,,Akiknek nincs pénzük, fényévekkel gyorsabban kerülnek be a börtönbe, mert nincs semmijük"
- tette hozzá Ivány Borbála, a Helsinki Bizottság jogásza. Szerinte Magyarországon minél tehetősebb és befolyásosabb valaki, minél több kapcsolattal rendelkezik, annál kisebb az esélye, hogy börtönbe kerüljön, a legszegényebbek számára viszont nem léteznek kiskapuk.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
