Egy sor változtatást vezetne be az oktatásban a Belügyminisztérium

Rengeteg változtatást tartalmaznak azok a törvénytervezetek, amelyeket a Belügyminisztérium tett közzé a kormány oldalán.

  • Eduline

Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszony helyett ún. köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, és ez vonatkozik majd azokra az oktató-nevelő munkát segítő dolgozókra is, akik jellemzően pedagógiai feladatokat végeznek.

A Népszava most azt is kiszúrta, hogy a tervezet megszüntetné a nevelőtestületek döntési jogát többek között az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, a diákok fegyelmi ügyeiben.

Ezekben a kérdésekben már csak a véleményüket kellene kikérni, a döntés az igazgató és a fenntartó kezében van. A nevelőtestületek így már csak a házirendről, a diákok magasabb évfolyamba lépéséről, az osztályozóvizsgákról dönthetnének saját hatáskörben.

A tervezetből az is kiderül, hogy ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható, a tanévet a köznevelésért felelős miniszter július 15-ig meghosszabbíthatja.

Az általános iskolákban 17 óra helyett 18 óráig kellene felügyeletet biztosítani, és bevezetnék a vándortanár fogalmát is – ők azok, akik egy iskolában legalább heti 20 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állnak, de emellett máshol is óraadók. A tervezeteket itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.