Rengeteg változtatást tartalmaznak azok a törvénytervezetek, amelyeket a Belügyminisztérium tett közzé a kormány oldalán.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszony helyett ún. köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba kerülnek, és ez vonatkozik majd azokra az oktató-nevelő munkát segítő dolgozókra is, akik jellemzően pedagógiai feladatokat végeznek.
A Népszava most azt is kiszúrta, hogy a tervezet megszüntetné a nevelőtestületek döntési jogát többek között az iskolai pedagógiai programok, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkatervek, a továbbképzési programok, a diákok fegyelmi ügyeiben.
Ezekben a kérdésekben már csak a véleményüket kellene kikérni, a döntés az igazgató és a fenntartó kezében van. A nevelőtestületek így már csak a házirendről, a diákok magasabb évfolyamba lépéséről, az osztályozóvizsgákról dönthetnének saját hatáskörben.
A tervezetből az is kiderül, hogy ha előre nem látható és el nem hárítható okból a tananyag átadása másként nem biztosítható, a tanévet a köznevelésért felelős miniszter július 15-ig meghosszabbíthatja.
Az általános iskolákban 17 óra helyett 18 óráig kellene felügyeletet biztosítani, és bevezetnék a vándortanár fogalmát is – ők azok, akik egy iskolában legalább heti 20 órás köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állnak, de emellett máshol is óraadók. A tervezeteket itt olvashatjátok el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
