Hány ponttól hívják be a diákokat a szóbeli felvételire a budapesti hatosztályos gimnáziumok?

A hat évfolyamos képzést (is) indító gimnáziumok közül is egyre több hozza nyilvánosságra a szóbeli behívási ponthatárát.

  • Eduline

Az ELTE Apáczai Csere János Gimnázium hat évfolyamos képzésén a szóbeli behívás ponthatára 82  - ezt hozott pontok nélkül kell elérni, kizárólag a központi írásbeli felvételi vizsgán (amelynek a maximális pontszáma 100). Azok a diákok, akik legalább 87 pontot értek el a központi felvételin, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, ők csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt.

Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba (AKG) idén 293 hatodikos jelentkezett, közülük 180 diákot hívnak be felvételi beszélgetésre, és 32-en juthatnak be a képzésre. A 7. évfolyamos szóbelin a ponthatár 116 pont.

A II. kerületi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium hat évfolyamos képzésén a szóbelire azokat a diákokat hívták be, akik legalább 143 pontot gyűjtöttek az általános iskolai jegyeikkel és a központi írásbelin elért eredményükkel (a matekos pontszámot 1,5-szörös szorzóval számolják).

A Veres Pálné Gimnázium hat évfolyamos képzésén is meghúzták a szóbeli behívás ponthatárát. A haladó németes csoportnál 126, a haladó angolos tagozaton 131 pont a limit (100 pont a központi írásbeli, 50 a hozott pontszám).

A budapesti Szent Margit Gimnáziumban a hat évfolyamos képzésre jelentkezők közül azok szóbelizhetnek, akik az írásbelin a kétszer 50 pontból legalább 58 pontot szereztek, és matekból legalább 24 pontot értek el.

Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium szóbelijére azokat a hatodikosokat hívják be, akik az eddig megszerezhető 110 pontból (írásbeli matekból: 50 pont, írásbeli magyarból: 50 pont, hozott pontok: 10 pont) legalább 94 pontot gyűjtött. Akik legalább 103 pontot szereztek, felmentést kapnak a szóbeli felvételi alól, ők a maximális pontszámot kapják meg a szóbeli részre.

A Baár-Madas Református Gimnázium hat évfolyamos képzésének szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akik a 270 pontból legalább 196 pontot gyűjtöttek eddig (ebből 70 a hozott pont, 200 pont a központi felvételi - az adott tagozat alapján súlyozva).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.