Megvannak a középiskolai felvételi eredményei - hamarosan kezdődnek a szóbeli vizsgák

A középiskolai felvételi írásbeli vizsgáinak eredményeit már (valószínűleg) minden diák tudja, a következő lépés a középiskola-választás és a szóbeli vizsga. Mutatjuk a dátumokat.

  • Eduline

A központi írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező középiskola 2023. február 10-éig közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat, a jelentkezéshez szükséges lapok továbbításának határideje pedig 2023. február 22. - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában, azaz egy hete van minden leendő középiskolásnak és szüleinek, hogy kiválasszák a középiskolákat és beadják a jelentkezésüket.

Ez viszont még nincs kőbe vésve - 2023. március 21. és 22. között a diákoknak lehetőségük van a tanulói adatlapon szereplő sorrend megváltoztatására, illetve új tanulmányi terület felvételére is, de utóbbira csak olyan középiskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon már szerepelt.

Viszont sok iskolában szóbeli is lesz

A szóbeli vizsga az írásbeli vizsgák lebonyolítása után kizárólag a tanév rendjében meghatározott időszakban – 2023. február 27 - március 14. között – tartható meg.

Kik mehetnek szóbelizni? Lassan az összes középiskola közzéteszi a szóbeli behívási ponthatárokat. Mik ezek a ponthatárok? A legnépszerűbb gimnáziumokban a többszörös túljelentkezés miatt csak azokat a diákokat hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elérnek egy – iskolánkként, sőt olykor tagozatonként – eltérő ponthatárt. Van, ahol ezt azzal magyarázzák, hogy több száz diákot nem tudnak egyenként szóbeliztetni, máshol pedig azzal, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján a ponthatár alatt teljesítő gyerekeknek csak felesleges stresszt jelent az újabb vizsga, a pontszámbeli különbségüket nem tudják majd behozni. Sok gimnáziumban azonban – túljelentkezés ide vagy oda – minden jelentkezőt behívnak szóbelizni.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.