Milyen lesz a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere? A két nagy szakszervezet egyeztetést követel

Reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

Valótlan állítások szerepelnek a kormány tervezetében az uniós forrásokból tervezett differenciált béremelési és teljesítményértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatban – áll a két tanári szakszervezet, a PDSZ és a PSZ közösen kiadott közleményében.

„A kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széleskörű szakmai együttműködésben dolgozza ki” – írják.

A PDSZ ÉS A PSZ KÖZÖS KÖZLEMÉNYE:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete...

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Monday, February 6, 2023

A szakszervezetek szerint egyébként a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer bevezetése nem csak alkalmatlan a pedagóguspálya „vonzerejének” visszaállítására és a már pályán lévő pedagógusok problémáinak megoldására, de tovább növeli a kiszolgáltatottságukat is, ami hosszútávon a tanárok tömeges felmondását és pályaelhagyását is okozhatja.

„A magyar kormány csak saját magával, illetve az általa létrehozott, vele függelmi, baráti viszonyban lévő testületekkel tárgyal, nem pedig alulról építkező, ténylegesen létező, működő, szakmai csoportokat ténylegesen képviselő szervezetekkel” – teszik hozzá.

Mivel a Belügyminisztérium által bejelentett új bérrendszer tervezete, annak fokozatai, kategóriái nem ismertek, a szakszervezetek követelik, hogy a kormány hozza nyilvánosságra azt és folytasson róluk érdemi egyeztetést, figyelembe véve a PDSZ és PSZ közösen megfogalmazott követeléseit; a legalább 45 százalékos alapbéremelést, a kötelező óraszám újbóli bevezetését és a túlóra kifizetését.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.