Milyen lesz a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere? A két nagy szakszervezet egyeztetést követel

Reagált a teljesítményértékelési és differenciált béremelési rendszer bevezetésének tervére a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

Valótlan állítások szerepelnek a kormány tervezetében az uniós forrásokból tervezett differenciált béremelési és teljesítményértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatban – áll a két tanári szakszervezet, a PDSZ és a PSZ közösen kiadott közleményében.

„A kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy „a teljesítmény-értékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel széleskörű szakmai együttműködésben dolgozza ki” – írják.

A PDSZ ÉS A PSZ KÖZÖS KÖZLEMÉNYE:A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete...

Posted by PDSZ - Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete on Monday, February 6, 2023

A szakszervezetek szerint egyébként a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer bevezetése nem csak alkalmatlan a pedagóguspálya „vonzerejének” visszaállítására és a már pályán lévő pedagógusok problémáinak megoldására, de tovább növeli a kiszolgáltatottságukat is, ami hosszútávon a tanárok tömeges felmondását és pályaelhagyását is okozhatja.

„A magyar kormány csak saját magával, illetve az általa létrehozott, vele függelmi, baráti viszonyban lévő testületekkel tárgyal, nem pedig alulról építkező, ténylegesen létező, működő, szakmai csoportokat ténylegesen képviselő szervezetekkel” – teszik hozzá.

Mivel a Belügyminisztérium által bejelentett új bérrendszer tervezete, annak fokozatai, kategóriái nem ismertek, a szakszervezetek követelik, hogy a kormány hozza nyilvánosságra azt és folytasson róluk érdemi egyeztetést, figyelembe véve a PDSZ és PSZ közösen megfogalmazott követeléseit; a legalább 45 százalékos alapbéremelést, a kötelező óraszám újbóli bevezetését és a túlóra kifizetését.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.