Matekpéldával oktat(na) a minisztérium egy kérdésre válaszul, ami nem is a számokról szól

Megkérdezték a minisztériumot, nem sérül-e a gyerekek tanuláshoz való joga a tanárhiány miatt. A szaktárca válasza nem meglepő: „75%-kal nőhetnek a pedagógus bérek” és a tanárhiány egyébként sem súlyos.

  • Csik Veronika

"A köznevelésben tanító tanárok óriási hiánya miatt nem csorbul a gyermekek tanuláshoz való joga?" - tette fel a kérdését a Belügyminisztériumnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő. Erre (egyébként egy korábbi kérdésre hivatkozó) válaszában Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára a KSH adataira hivatkozva azt írja:

2010 és a 2021/20221. tanév adatai között a változás 3 671 fő, azaz 12 év alatt csak ennyivel csökkent a pedagógusok száma.

Hozzátette, 2022. augusztus végétől mintegy 4 ezerrel nőtt az állami iskolákban az aktív pedagógusok besorolással rendelkezők száma – nem kell sok tehát, hogy a két számot egymásmellé helyezve kiderüljön, hogy nincs is tanárhiány?

Arról viszont végül nem esik szó, hogy a hiány, bármekkora is legyen az, mennyiben sérti a gyerekek tanuláshoz való jogát. "Ez nem politika, csak szín tiszta matematika" - tette hozzá az államtitkár, akinek egyébként korábban szintén meggyűlt a baja a matekkal, méghozzá pont egy, a tanárok számával kapcsolatos posztban.

Mekkora az akkora?

A gyakorlatban a szakszervezetek szerint a tanárhiány a fent említett alig négyezres számnál jóval, magasabb: egészen pontosan 16 440 pedagógus hiányzik a magyar közoktatásból. A kormány intézkedési, vagy éppen azok hiánya pedig újabb és újabb felmondásokhoz vezetnek - a napokban még három (egyébként korábban aktívan tiltakozó) tanár mondott fel többek között a helyzet reménytelenségére hivatkozva.

A KSH-adatok mellett válaszában egyébként Rétvári Bence kitért a tanárok béremelési tervezetére is. Azt írta, "idén januártól 10%-kal emelkedtek a pedagógus bérek, de amint megérkeznek a Magyarországnak járó EU-s források, 21%-ra emelkedhet az idei béremelés mértéke. Ezt a jövő évben 10% helyett 25%-os, 2025-ben 29%-os emelés követheti. Ezzel összességében három év alatt 75%-kal nőhetnek a pedagógusbérek, és egy magyar pedagógus átlagos fizetése 777 ezer forint lehet."

Hozzátette, ha a "hosszú késlekedés után megérkeznek a Magyarországnak járó források, akkor a pedagógusok az idei 10%-os és 21%-os béremelés közötti különbözetet utólag 2023. január 1-ig visszamenőlegesen meg fogják kapni".

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.