Itt nézhetitek meg, milyen feladatokat kaptak a középiskolába felvételizők a központi írásbeli pótnapján

Kedden délután 14 órától írták a középiskolai felvételit azok a diákok, akik valamilyen komoly indokból, igazoltan nem tudtak részt venni a január 23-i felvételin. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat.

  • Eduline

Bár az Oktatási Hivatal még nem közölte, hogy hány diák vizsgázott a pótnapon, kedden írták meg a felvételit a január 23-i írásbeliről igazolható ok, például betegség miatt lemaradt negyedikesek, hatodikosok és nyolcadikosok.

A nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkező negyedikesek feladatlapját és megoldókulcsait itt, a hatosztályos gimnáziumokba jelentkezők feladatlapjait itt, a kilencedik évfolyamra készülő diákok teszjeit pedig itt találjátok.

A felvételizők és a szüleik még mindig nem dőlhetnek hátra, hiszen a jelentkezés valójában még el sem kezdődött.

Az írásbeli felvételi eredményeiről legkésőbb február 10-ig kell tájékoztatást kapniuk a diákoknak, akik ezt követően, feburár 22-ig adhatják le a tanulói és jelentkezési lapjaikat (a nyolcadikosokét az általános iskolák intézik, de a hatodikosok és a negyedikesek egyénileg is jelentkezhetnek). A szóbeli meghallgatásokat feburár 27. és március 14. között tartják majd azok a középiskolák, ahol nem csak az írásbeli eredményeket veszik figyelembe, a felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat pedig április 28-ig kell elküldeniük. Az összes fontos időpontot ebben a cikkben gyűjtöttük össze.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.