Elszomorító jelentés: a világon még mindig 130 millió lány nem jut oktatáshoz

Még mindig mintegy 130 millió iskoláskorú lány nem jut oktatáshoz világszerte - közölték az ENSZ szakértői kedden, az oktatás nemzetközi világnapján, külön kiemelve az afganisztáni nehézségeket.

  • Eduline

A szakértők kiemelték, hogy a lányok megfosztása az oktatáshoz való joguktól mindenkinek árt, hiszen így az egész világot megfosztják attól a kreativitástól és tudástól, melyet az emberiség fele adhatna.

A két megbízott - Farida Shaheed és Richard Bennett - felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet különösen súlyos Afganisztánban, ahol a szélsőséges tálibok irányította kormány - a világon példátlan módon - rendeletben tiltotta el a lányokat az általános iskolánál magasabb szintű tanulmányoktól. Hivatalos jegyzékben ítélték el a tálibok döntését - emlékeztetve arra, hogy 2021-es hatalomra jutásuk után azt ígérték, nem hoznak ilyen rendelkezést -, és sürgették Kabult, hogy azonnal vonja vissza a tilalmat.

Az oktatási világnap alkalmából az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) felhívta a figyelmet az ukrajnai helyzetre is, ahol a több mint 11 hónapja húzódó háború miatt ötmillió diák oktatása szakadt félbe. A szervezet kiemelte, hogy a harcokban iskolák és egyéb oktatási intézmények ezreit rombolták le, a megmaradt iskolákba pedig sok szülő nem engedi el a gyerekeket, újabb harcoktól tartva.

Ukrajnában körülbelül 1,9 millió gyereknek elérhető az online oktatás, további 1,3 millióan jutnak hibrid, azaz részben online, részben pedig jelenléti oktatáshoz, de a távoktatást gyakran megszakítják a sorozatos áramkimaradások az infrastruktúrát érő támadások miatt. A helyzet Ukrajnán kívül is aggodalomra ad okot: az iskoláskorú ukrán menekültek kétharmada nem tudott becsatlakozni a befogadó ország oktatási rendszerébe - figyelmeztet az UNICEF.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.