A legszegényebb országok iskoláinak felében nincs ivóvíz, és csak minden harmadikban van áram

Világszerte majdnem 222 millió gyerek nem kap megfelelő oktatást - közölte kedden Genfben az ENSZ válságövezeti oktatásügyekkel foglalkozó alapja.

  • Eduline/MTI

A szervezet friss felmérése szerint 78 millióra tehető azoknak a 3 és 18 év közöttiek a száma, akik nem vesznek részt a közoktatásban, további 20 millióan pedig éhesen és pszichológiai támogatás nélkül végzik el az iskolát. Körülbelül 120 millió gyerek jár ugyan iskolába, de képtelen elsajátítani az alapvető olvasási és számtani képességeket.

A legszegényebb országok iskoláinak több mint felében nincs ivóvíz, és a tanulók 40 százaléka tud csak naponta kezet mosni. Az oktatási intézményeknek pedig csak harmadában van megbízható áramellátás.

A Nem várhat az oktatás nevű ENSZ-alap manapság leginkább Afganisztánban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban és Jemenben a legaktívabb, de az ukrajnai iskolásokat és menekülteket is segíti. A felmérés végeztével "222 millió álom" címmel kampányt indítottak a közösségi médiában adománygyűjtés céljából,  a kormányzati szervezeteken és alapítványokon kívül magánszemélyek adományaira is számítanak.

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.