Egyre több gimnázium teszi ki a központi felvételi átlageredményét, náluk ilyen pontszámokat szereztek a diákok

Bár még csak néhány nap telt el a január 21-i középiskolai központi felvételi óta, néhány vidéki és budapesti gimnázium már közzé is tette a matematika és magyar teszteken született eredmények átlagát.

  • Székács Linda

Korábban már megírtuk, hogy a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közölte azoknak a diákoknak az átlagpontszámát, akik náluk írták meg a központi felvételi tesztet magyarból és matekból. Összesen 91 nyolcadikos töltötte ki a tesztet, ők 37,66 pontot szereztek, matematikából pedig 28,81-et.

A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) vizsgázó diákok az országos eredményeknél rendszerint jó néhány ponttal jobban teljesítenek. A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, míg a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.

A debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban 84 hatosztályos gimnáziumba és 123 kilencedik évfolyamra felvételiző diák írta meg a felvételi tesztet. Magyarból a hatodikosok átlaga 39,47, matekból pedig 34,45 pont lett, míg a nyolcadikosok magyartesztjének átlagértéke 40,50, a mateké pedig 31,64.

Egy másik debreceni középiskolában, a Tóth Árpád Gimnáziumban 207 nyolcadikos és 134 hatodikos tesztelte a tudását. A hatodikosok magyarból 37,86-os átlagot értek el, matekból pedig 30,78-at, míg az összesített eredmények alapján a nyolcadikosok magyarból 37,46, matekból pedig 25,22 pontos átlagot értek el.

A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium is közzétette a hatodikosok és a nyolcadikosok eredményeit - a nyolcadikosok matekból átlagosan 31,9 pontot szereztek (a magyarteszt eredményei cikkünk írásakor még nem jelentek meg), a hatodikosok pedig 37,7 pontot. Magyarból a hatodikos pontátlag 37,3.

A miskolci Lévay József Református Gimnáziumban 75 hatodikos és 74 nyolcadikos diák írta meg a felvételi teszteket. A hatodikosok átlagpontszáma matematikából 25, magyarból pedig 34 pont, míg a nyolcadik osztályosok matekból 23,48, magyarból 34,9 pontos átlagot teljesítettek.

Erős magyar, gyengébb matek

Általános tapasztalat, hogy a feladatlapok közül általában magyarból születnek jobb eredmények. A diákok elmondása szerint az idei magyar feladatlap kifejezetten könnyű volt, a matematika viszont jóval nehezebb, mint a korábbi években. Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője szerint matematikából több olyan feladat is volt, ami akár az érettségin is megállta volna a helyét, az egyik feladat javítókulcsán ráadásul az Oktatási Hivatal is módosított.

Az eredményeket egyébként január 27-ig kell közzétenniük az intézményeknek.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.