Két budapesti gimnázium is nyilvánosságra hozta, milyen átlageredményt értek el a központi középiskolai felvételin azok a diákok, akik náluk töltötték ki szombaton a magyar- és matektesztet.
A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium már szombat délután közzétette az ott vizsgázók átlageredményeit – összesen 91 nyolcadikos írta meg náluk a két tesztet. Az átlageredmények alapján egyértelmű, hogy valóban jobban ment a magyar- a matekvizsgánál: magyarból átlagosan 37,66 pontot szereztek a diákok, matematikából pedig 28,81-et.
A Kőrösiben vizsgázók magyarból ennél jóval alacsonyabb pontszámot szereztek 2022-ben és 2021-ben is, de matekból is alacsonyabb volt az átlagpontszám tavaly.
A szintén budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) is közzétették az eredményeket. Azt írják, az AKG-ban írásbeliző hatodikosok eredménye az elmúlt tíz évben 0,4-1,2 ponttal tért el az országos átlagtól, a nyolcadikosok pedig átlagosan 5-7 ponttal szereznek többet, mint az országos eredmény, „így elég jó becslést lehet adni a várható országos átlagokra”.
„Az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok kijavított vizsgadolgozatainak eredményei alapján a tavalyihoz hasonló matematika és kiemelkedő magyar átlageredmények várhatóak országosan is a hetedikre és a kilencedikre jelentkezők eredményeiben” – emelik ki.
A hatodikosok matematikából 31,9 pontot, magyarból 35,9 pontot szereztek, a nyolcadikosok matekból 28,6, magyarból pedig 37,5 pontot gyűjtöttek.
A hatodikosok eredményeiről azt írják, a matekos pontszám majdnem 6 ponttal magasabb az elmúlt tíz év átlagánál, ez illeszkedik az utóbbi két tanév felvételi eredményeihez. „A magyarvizsga is az utóbbi évek eredményeihez hasonló, bár ilyen magas átlag csak egyszer volt az utóbbi tíz évben. 2021-től kezdve az a szándék sejthető, hogy a vizsgadolgozatok összeállítói a matematika dolgozatok nehézségét a magyarhoz akarják igazítani, hogy ne legyen akkora előnye a jó matekosoknak a jó magyarosokhoz képest. A kétféle dolgozat átlagai között az utóbbi években már csak 3-4 pontos a különbség, korábban gyakran volt 10 pont feletti különbség is, a magyar javára” – magyarázzák.
Hozzáteszik: a nyolcadikos diákok vizsgáinál hektikusabb a kétféle dolgozat közötti átlagpontszám különbségének alakulása, most éppen 9 pontos az eltérés, mivel kifejezetten magas a magyar átlag, míg a matekátlag a szokásos, valamivel 30 pont alatti.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
