A magyarteszt kellemes meglepetést okozott a nyolcadikosoknak, de a matekkal meggyűlt a bajuk

Érkeznek az első vélemények az idei középiskolai felvételi vizsgáról. Úgy tűnik, a magyar nyelvi feladatsort nem tartották nehéznek a nyolcadikosok, de a matekpéldák sokaknál kiverték a biztosítékot.

  • Szabó Fruzsina

"A lányom a magyar után hívott, azt mondta, nem volt nehéz. Egyedül a közmondásos feladatot nem tudta megoldani"

"Az én gyerekem is azt üzente, hogy nem volt nehéz a nyolcadikos"

"Azt írta a vizsga után, hogy még a tavalyinál is könnyebb volt a magyaros feladatsor"

- írták szülők a különböző Facebook-csoportokban alig pár perccel azután, hogy véget ért a központi középiskolai felvételi első, magyar nyelvi része. A középiskolai felvételin egyébként is ez a feladatsor szokott jobban menni a nyolcadikosoknak, az országos átlageredmény tavaly magyarból 30, matematikából viszont csak 22,7 pont volt - a maximális 50-50-ből.

A legtöbb nyolcadikos egyébként évről évre a fogalmazástól tart a legjobban. A HVG Középiskola 2023-nak nyilatkozó szakember szerint ezt elsősorban azzal magyarázzák a gyerekek, hogy az iskolában kevés fogalmazást kell írniuk, azt is rendszerint kötelező olvasmányokról. A végzősök nagy részének idegen terep az érvelő fogalmazás műfaja, a hatodikosoknak pedig sokszor az elbeszélő és leíró műfaj is nehézséget okoz. Idén egyébként a múzeumok létjogosultságáról kellett fogalmazást írniuk a négy- vagy ötosztályos középiskolákba készülőknek.

Idén is a matek a mumus?

A matematikatesztet már jóval nehezebbnek tartották a nyolcadikosok. Az egyik szülői csoportban arra a kérdésre, hogy "A matekot mindenki nehéznek találta?" több tucat "igen" válasz érkezett. Van, aki azt is hozzátette, hogy a lánya évek óta matematikatagozatra készül, de a geometriai feladattal nem boldogult, így most azzal számol, hogy a rég kinézett gimnáziumba nem fog bekerülni. Egy másik szülő arról számolt be, náluk sírás lett a matektesztből.

Kétszer 45 perc

Több mint 71 ezer magyar diák jelentkezett a szombat délelőtti központi írásbeli felvételire, amely mindkét tárgyból tíz-tíz feladatból áll, ezek megoldására összesen 45-45 percet kaptak az általános iskolások.

A vizsga nehéz - a maximális 100 pontból tavaly átlagosan 52,5 pontot szereztek a nyolcadikosok, míg a hatodikosok átlageredménye 62,7, a negyedikeseké pedig 70,4 pont volt -, a feladatok ugyanis nem olyan típusúak, amelyek gyakran előfordulnak az órákon. A tárgyi tudás helyett sokkal inkább az (elvileg) megszerzett kompetenciákat, készségeket méri.

A 2023-as középiskolai felvételi vizsgáról itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat:

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.