Levelet kapott Maruzsa Zoltán, két újabb sztrájkkövetelést fogalmaztak meg a szakszervezetek

Két ponttal kiegészítette sztrájkköveteléseit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

A két szakszervezet erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak küldött levelet, amelyben arra kérték, hogy tegyen javaslatot a következő egyeztetés mielőbbi időpontjára.

A PSZ és a PDSZ azt követeli, hogy helyezzék hatályon kívül a sztrájktörvényt, amely – hívták fel erre korábban a figyelmet – láthatatlanná teszi a közoktatásban a sztrájkot.„A sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás célja nem lehet az, hogy a sztrájk ne okozzon semmiféle zavart a munkáltató működésében, gyakorlatilag észrevétlen legyen a külvilág számára, tekintettel arra, hogy ezáltal a sztrájknak éppen a nyomásgyakorló funkciója vész el” – írják.

Emellett azt is követelik, hogy vonják vissza azt a kormányrendeletet, amely alapján a „kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben” megszegő, például polgári engedetlenkedő pedagógusokat az adott tanévben bármikor elbocsáthatják a munkáltatók.

„Ha a munkáltató mégis úgy látja, hogy a jogviszonyt csak a kötelezettségszegés tudomásulvétele után több hónappal szünteti meg, azt bizonyítja, hogy a kötelezettségszegés nem volt olyan mértékű, amely a foglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetését indokolja” – írja a két szakszervezet.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.