2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése – ezt még decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. De nem mindenki kap majd ugyanakkora emelést.
„A szakképzés átalakulása szépen halad, egy projektszemléletű, új tartalmakkal kiegészült, gyakorlati képzést erősítő, új vizsgáztatási rendszert támogató oktatással, új minőségbiztosítási folyamatokkal. Mindez az Önök munkáját dicséri”
– kezdődik az a levél, amelyet Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára küldött a szakképző intézmények igazgatóinak és oktatóinak.
Az üzenet apropója, hogy kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt – tették hozzá – „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére.
A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderül: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.
„2023 januárjától a 10 százalékos bérfejlesztést a teljesítményértékeléshez kötött további bérfejlesztések fognak követni. A kormány döntése értelmében – a költségvetésbe betervezetten – májustól visszamenőleg átlagosan további 5 százalékos bértömeg-emelkedésre számíthatunk, amely a teljesítményértékelés alapján kerül felhasználásra. Ez az átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés jó alapul szolgál majd a további növekedésre is” – olvasható a Pölöskei Gáborné által aláírt levélben.
Teljesítményértékelés: már nem ismeretlen
A szakképzésben több mint 23 ezer főállású oktató dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A hetente mindössze pár órában tanítókkal együtt jóval többen dolgoznak az intézményekben, a minisztérium három éve több mint 32 ezer emberről beszélt.
A KSH szerint a legtöbb főállású - több mint 16 ezer - oktató technikumban vagy szakgimnáziumban tanít (ezek leginkább a régi szakközépiskoláknak feleltethetők meg, amelyek nemcsak érettségit, de szakmát is adnak), több mint ötezren pedig szakképző iskolában.
Ők 2020 nyara óta már nem közalkalmazottak - akkor minden pedagógussal és oktatóval újra kellett tárgyalni a béreket. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, ám ebből nem mindenki egyforma mértékben részesült, már akkor értékelték a teljesítményüket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
