15 százalékkal emelkedik a szakképzésben tanítók bére, de ennek egy részét teljesítményméréshez kötik majd

2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése – ezt még decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. De nem mindenki kap majd ugyanakkora emelést.

  • Szabó Fruzsina

„A szakképzés átalakulása szépen halad, egy projektszemléletű, új tartalmakkal kiegészült, gyakorlati képzést erősítő, új vizsgáztatási rendszert támogató oktatással, új minőségbiztosítási folyamatokkal. Mindez az Önök munkáját dicséri”

– kezdődik az a levél, amelyet Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára küldött a szakképző intézmények igazgatóinak és oktatóinak.

Az üzenet apropója, hogy kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt – tették hozzá – „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére.

A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderül: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.

„2023 januárjától a 10 százalékos bérfejlesztést a teljesítményértékeléshez kötött további bérfejlesztések fognak követni. A kormány döntése értelmében – a költségvetésbe betervezetten – májustól visszamenőleg átlagosan további 5 százalékos bértömeg-emelkedésre számíthatunk, amely a teljesítményértékelés alapján kerül felhasználásra. Ez az átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés jó alapul szolgál majd a további növekedésre is” – olvasható a Pölöskei Gáborné által aláírt levélben.

Teljesítményértékelés: már nem ismeretlen

A szakképzésben több mint 23 ezer főállású oktató dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A hetente mindössze pár órában tanítókkal együtt jóval többen dolgoznak az intézményekben, a minisztérium három éve több mint 32 ezer emberről beszélt.

A KSH szerint a legtöbb főállású - több mint 16 ezer - oktató technikumban vagy szakgimnáziumban tanít (ezek leginkább a régi szakközépiskoláknak feleltethetők meg, amelyek nemcsak érettségit, de szakmát is adnak), több mint ötezren pedig szakképző iskolában.

Ők 2020 nyara óta már nem közalkalmazottak - akkor minden pedagógussal és oktatóval újra kellett tárgyalni a béreket. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, ám ebből nem mindenki egyforma mértékben részesült, már akkor értékelték a teljesítményüket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.