15 százalékkal emelkedik a szakképzésben tanítók bére, de ennek egy részét teljesítményméréshez kötik majd

2023-ban legalább 15 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók fizetése – ezt még decemberben jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium. De nem mindenki kap majd ugyanakkora emelést.

  • Szabó Fruzsina

„A szakképzés átalakulása szépen halad, egy projektszemléletű, új tartalmakkal kiegészült, gyakorlati képzést erősítő, új vizsgáztatási rendszert támogató oktatással, új minőségbiztosítási folyamatokkal. Mindez az Önök munkáját dicséri”

– kezdődik az a levél, amelyet Pölöskei Gáborné, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzési helyettes államtitkára küldött a szakképző intézmények igazgatóinak és oktatóinak.

Az üzenet apropója, hogy kiderültek a még tavaly decemberben beígért 15 százalékos béremelés részletei. A tárca akkor azt közölte, hogy januárban 10 százalékkal, majd májustól visszamenőleg 5 százalékkal lesz magasabb a szakképzésben oktatók fizetése, sőt – tették hozzá – „az uniós források megérkezésével” tovább emelkedhet a technikumokban, szakképző iskolákban, szakgimnáziumokban, más szakképző intézményekben tanítók bére.

A Kréta felületéről is letölthető üzenetből most kiderül: a májusi béremelést már teljesítményhez kötik majd, nem mindenkinek emelkedik ugyanakkora mértékben a fizetése.

„2023 januárjától a 10 százalékos bérfejlesztést a teljesítményértékeléshez kötött további bérfejlesztések fognak követni. A kormány döntése értelmében – a költségvetésbe betervezetten – májustól visszamenőleg átlagosan további 5 százalékos bértömeg-emelkedésre számíthatunk, amely a teljesítményértékelés alapján kerül felhasználásra. Ez az átlagosan 15 százalékos bérfejlesztés jó alapul szolgál majd a további növekedésre is” – olvasható a Pölöskei Gáborné által aláírt levélben.

Teljesítményértékelés: már nem ismeretlen

A szakképzésben több mint 23 ezer főállású oktató dolgozik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint. A hetente mindössze pár órában tanítókkal együtt jóval többen dolgoznak az intézményekben, a minisztérium három éve több mint 32 ezer emberről beszélt.

A KSH szerint a legtöbb főállású - több mint 16 ezer - oktató technikumban vagy szakgimnáziumban tanít (ezek leginkább a régi szakközépiskoláknak feleltethetők meg, amelyek nemcsak érettségit, de szakmát is adnak), több mint ötezren pedig szakképző iskolában.

Ők 2020 nyara óta már nem közalkalmazottak - akkor minden pedagógussal és oktatóval újra kellett tárgyalni a béreket. A minisztérium ugyanis átlagosan 30 százalékos béremelést ígért, ám ebből nem mindenki egyforma mértékben részesült, már akkor értékelték a teljesítményüket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.