Anglia, Portugália, Skócia - egymás után jelentenek be a sztrájkot az elégedetlen tanárok Európa-szerte

Nemcsak Magyarországon, hanem Angliában, Walesben, Portugáliában és Skóciában is magasabb béreket és az oktatási helyzet javítását követelik az általános- és középiskolai tanárok.

  • Székács Linda

Többször is beszámoltunk már arról, hogy Skóciában hónapok óta próbál megegyezni a kormány a tanári szakszervezetekkel. A pedagógusok 10 százalékos béremelést követelnek, a kormány azonban a költségvetésre hivatkozva maximum csak 5 és 6,85 százalékos emelést adna, ez azonban a szakszervezetek szerint az infláció értékét sem éri el, ezért január 10-én az általános-, 11-én pedig a középiskolákban hirdettek sztrájkot.

Bár a legutóbbi információk szerint az ország oktatási minisztere, Shirley-Anne Somerville a probléma miharabbi megoldására törekszik, a skót parlament továbbra sem hajlandó ennél magasabb ajánlatot adni a sztrájkolóknak. A tiltakozók január 16-tól február 6-ig gördülő sztrájkba kezdenek, de újabb országos sztrájknapokat tűztek ki február 28 és március 1-re, változás hiányában pedig március 13-tól újabb húsz napig tartó gördülő sztrájkot hirdetnének.

Nem csak Skóciában tiltakoznak

Hasonló lépésről döntöttek az Angliában és Walesben dolgozó tanárok is, ahol február 1-jén mintegy 23 ezer iskola lenne zárva, sőt várhatóan a bölcsődék is csatlakoznának hozzájuk. Bár a kormány a tavalyi év során a pályakezdőknek 8,9 százalékos, a többi tanárnak pedig 5 százalékos béremelést szavazott meg, a National Education Union oktatási szakszervezet szerint ezek szintén nem érik el az infláció értékét. A szakszervezetek szerint ugyanis 2010 óta a pedagógusfizetések értéke 23, a kisegítő személyzet bérei pedig 27 százalékkal csökkentek, az ország 7 százalékos inflációját és a megélhetési válság nehézségeit pedig egyáltalán nem fedezi a megszavazott 5 százalékos béremelés.

Portugáliában sem jobb a helyzet

Szombat délután több tízezer pedagógus vonult az utcára Portugália fővárosában, Lisszabonban is. A magasabb bérekért és jobb munkakörülményeket követelő tanárok december óta sztrájkolnak, mivel a pályakezdő pedagógusok bérei alig érik el a havi 1100 eurót (440 ezer forint), de a nyugdíj felé közeledő tanárok fizetése sem közelíti meg a 2000 eurós határt.

A tüntetést követően a demonstrálók január 16-án február 8-ig tartó gördülő sztrájkot hirdettek, amit ismét egy tüntetéssel zárnának Portóban, hogy az alacsony fizetések mellett többek között a bizonytalan munkakörülményekre és a ki nem fizetett túlórákra is felhívják a figyelmet. Remélem, hogy az oktatási miniszter észreveszi, hogy elértük a tűréshatárunkat. Nem folytatjuk tovább ilyen körülmények között, nem tisztelnek minket - nyilatkozta az egyik tiltakozó.  A rendőrség szerint a szombati tüntetésen körülbelül húszezer tiltakozó áraszthatta el Lisszabont, hogy az oktatási miniszter, Joao Costa lemondását követelje, a szervező nyolc szakszervezet szerint viszont több mint százezer pedagógus és szülő vonult utcára az oktatásért.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.