Több ezer tanár tüntetett Lisszabonban, magasabb fizetést követelnek

Magyarország és Skócia után a portugál tanárok is beálltak a sorba; magasabb béreket, jobb munkakörülményeket és az oktatási miniszter lemondását is követelik.

  • Eduline

December eleje óta sztrájkolnak, szombaton pedig utcára is vonultak a pedagógusok Portugáliában – számolt be róla a Reuters.

A hírügynökség értesülései szerint szomat délután több tízezer pedagógus és iskolai dolgozó vonult Lisszabon utcáira, hogy magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követeljenek.

Az elmúlt évek legnagyobb, de békés demonstrációját a Union of All Education Professionals (STOP) szakszervezet szervezte, amely többek között az ország oktatási minisztere, Joao Costa lemondását követeli.

Méltányos fizetést érdemlünk, mert egész életünkben dolgoztunk, sosem voltunk korruptak és sosem loptunk, ellentétben azzal a rossz példával, ami a politikusoktól ered

– nyilatkozta egy 62 éves történelemtanár.

A fizetési rendszer szerint a pályakezdő tanárok Portugáliában havonta 1100 eurót, átszámítva körülbelül 440 ezer forintot keresnek, de az évek óta tanító, nyugdíj felé közeledő pedagógusok bére sem éri el a 2000 eurót.

„Jó lenne, ha a demonstrációt nézve a miniszterek alaposan átgondolnák a következő lépésüket, mert következményeket és komoly intézkedéseket akarunk” – tette hozzá egy matematikatanár, Aitor Matos.

A tüntetők között voltak, akik feketét viseltek, hogy így „gyászolják” a közoktatást, mások pedig arról számoltak be, hogy folyton olyan tankerületekbe helyezik őket, amelyek messze vannak az otthonuktól, az utazás miatt pedig veszítenek az amúgy is alacsony béreikből.

Tisztelniük kell minket. Meg kell adniuk nekünk, ami jogosan a miénk, és nem vehetik el azt a keveset is, amink van

– mondta a Reuters újságíróinak Lucinda Lopes, egy 52 éves gyógypedagógus.

*Képünk illusztráció

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.