A fővárosba ért a Tudásmenet, több százan tüntettek a budapesti Kölcsey-gimnázium előtt

Hat nap és száznyolcvan kilométer után érkezett meg a Tudásmenet Miskolcról Budapestre, a tanárok, diákok és a szakszervezetek szombaton a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt tartottak tiltakozást.

  • Eduline

Több százan gyűltek össze szombat délután a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahonnan először bocsátottak el azonnali hatállyal ősszel tiltakozó tanárokat. A tiltakozók már az iskola felé tartó menet alatt hosszan tapsolták azokat, akik a 180 kilométeres távot végig gyalogolták Miskolctól a fővárosi gimnáziumig. Többször is felhangzott a jól ismert "nincs tanár, nincs jövő", "szabad ország, szabad oktatás" és a "sztrájk alapjog" is.

„Január 7-én, szombaton 5 órára tüntetést hirdetünk meg, hogy megünnepeljük a Tudásmenet Budapestre érkezését, és hogy megmutassuk: 2022 csak a kezdete volt az oktatási mozgalomnak!” – írták a szervezők az esemény Facebook-oldalán.

Berta Beáta, az esemény háziasszonya, egyben a Tanítanék Mozgalom tagja és a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium tanára hangsúlyozta, nagyon örül, hogy sokan eljöttek. Felsorolta az elmúlt hónap eseményeit, megemlítette a Belügyminisztérium decemberi kerekasztalbeszélgetését. Hangsúlyozta, most konkrét lépésekre van szükség, amiket szakértőktől várnának.

A 180 kilométert Miskolc és Budapest között végül öten teljesítették. A résztvevők - Szűcs Tamás (PDSZ), Totyik Tamás (PSZ), Gosztonyi Gábor (PSZ) és Kovács Balázs, aki civilként vett részt az akcióban - elmondták, remélik, hamarosan megszületik egy szabad, független gyermekbarát oktatás. Gosztonyi Gábor egy Forst Gump-idézettel jelentkezett be: "elfáradtam", mondta, majd hozzátette, "megérkeztünk 2023-ba és idén mindent megoldunk". A szakszervezeti vezetők elmondták, kipihenik az út fáradalmait, de utána folytatják.

Az eseményen beszédet mondott Strbka Anna, diák, az Egységes Diákfront (EDF) tagja és Rácz Béla, roma közösségszervező, aktivista, szülő is. Az EDF képviselője kiemelte, a diákok is folytatni fogják a tiltakozást és az akciókat, ugyanis "az oktatás nemzeti ügy" - hangsúlyozta. A jövőben több vidéki fórumot is tartanak majd - mondta -, január 31-én pedig ismét országos ülősztrájkot tartanak majd.

Az esemény végén a tüntetés háziasszonya elmondta, 14 tanárt rúgtak eddig ki polgári engedetlenségért, a belügyminisztérium szerint pedig 2018-an tiltakoztak így, azonban az továbbra is kérdés, hogyan választották ki közülük azt a 14 tanárt, akit végül kirúgtak. "Magyarországon tényleg minden megtörténhet, bizonyította ez is" - mondta. Majd hangsúlyozta, most nem szabad megállni, ha folytatják, „akkor nem lesz hiábavalóak az eddigi áldozatok”.

A tüntetésen ott volt két pécsi tanár is, egyikőjük az a Tölgyfa Gergely, akit próbaideje alatt, indoklás nélkül, de vélhetően szintén polgári engedetlenség miatt bocsátottak el iskolájából tavaly. Elmondták, azért vannak itt, mert a „főnöküket mentornak, a diákokat tükörnek, a munkájukat pedig érteknek tartják”. A sztrájkjogukat megcsorbították, a jelenlegi oktatási rendszer pedig nem a diákok és tanárok érdekeit szolgálják – hangsúlyozták. Szerintük a jövőben ki kell dolgozni a szakmai ajánlataikat, jobban ki kell építeni a helyi közösségeket és szerveződni kell.

Száznyolcvan kilométert gyalogoltak

A Tudásmenet résztvevői hétfőn indultak el a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól - nem véletlen, hogy ott vette kezdetét a rendhagyó túra, szeptemberben a Herman igazgatóhelyettesét ugyanis azért mentették fel pozíciójából, mert részt vett a polgári engedetlenségi akcióban.

Hat nap alatt a csoport – amelynek tagja volt többek között a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének volt elnöke – száznyolcvan kilométert gyalogolt, délutánonként oktatási fórumokat, beszélgetéseket tartottak, így is ráirányítva a figyelmet az oktatás problémáira.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?