Az elgondolás nem új, már a decemberi oktatási fórumon is volt szó róla, és a decemberi egyeztetésen a helyettes államtitkár is beszélt róla – mondta a pedagógusok új teljesítményértékelési rendszeréről a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.
A Népszava szerdán írt arról, hogy a Belügyminisztérium új teljesítményértékelési rendszert vezetne be a közoktatásban, amelynek részeként a pedagógusok minden tanév elején néhány számszerűsíthető teljesítménycélt határoznának meg, amelyek teljesülését a tanév végén vizsgálnák. Emellett több szempont alapján értékelnék a teljesítményüket, de nagyobb hangsúlyt kapna a belső értékelés, vagyis az iskolán belül az igazgató, a munkaközösség-vezető komoly szerepet kapna.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke az ATV-nek azt mondta a tervezetről, hogy az nem új, már a kilencvenes évek végén, a 2000-es évek elején is volt egy minőségbiztosítási rendszer, az azonban elhalt, mert pénzt nem rendeltek hozzá. A mostani elgondolásnak is vannak anyagi vonzatai, hiszen ha a minőségi munkát díjazni szeretné a kormány, akkor ahhoz pénz kell. Hozzátette: december közepén arról beszélt a miniszter, hogy ez akár 150 ezer forintos plusz összeget is jelenthet.
A legnagyobb problémának a szubjektivitást találja, ráadásul a hátrányos helyzetű településeken működő iskolák és a budapesti intézmények pedagógusai egészen már körülmények között dolgoznak, és más célokat is kell kitűzniük. Hozzátette: ha hagynak időt a bevezetésre, a tervet a pedagógustársadalom is megismeri, és van beleszólása az alakításába, van kipróbálási időszak, mindenféle helyzetű iskolában tesztelik az új rendszert, akkor akár valami jó is lehet belőle.
Szabó Zsuzsa szerint ugyanakkor a minisztérium legfontosabb feladata most nem a minősítés. 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, ezért először biztosítani kellene a szakos ellátást – ha ez megvan, akkor lehet hozzáfogni a minősítéshez.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
