Évenkénti "belső" teljesítményértékelést vezetne be az iskolákban és az óvodákban a Belügyminisztérium

Rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási intézményekben.

  • Eduline

A Népszava birtokába került belügyminisztériumi dokumentumból kiderül, hogy nagyobb hangsúlyt kapna a „belső ellenőrzés”, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnének el.

A belső értékelés „személyes teljesítménycélok” kijelölésével kezdődne, a pedagógusoknak a tanév elején kellene három javaslatot tenniük. Példákat is hoz a tárca: ilyen lehet, hogy egy tanár például legalább tíz diákját indítja országos tanulmányi versenyen, egy tanévben legalább hat külső programot szervez az osztályának, vagy meghatározott mértékben javulni fog a diákjai teljesítménye a méréseken, esetleg csökken az igazolatlan hiányzások, késések száma.

A pedagógusoknak tíz kompetenciaterületen is meg kell felelniük: eredményesség és hatékonyság;  terhelhetőség; pedagógiai és szakmai minőség; gyerekek, tanulók megfelelő és rendszeres értékelése; munkafegyelem, határidők betartása; kommunikáció, szakmai együttműködés; tehetséggondozás, felzárkóztatás; kapcsolat a szülőkkel, családokkal; motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás; valamint egy egyedi intézményi értékelési szempont a helyi sajátosságok figyelembevételével.

A pedagógusok és az intézményvezetők is maximum 100 pontot kaphatnak az értékelésen, a legjobb 20 százalék kaphat plusz anyagi elismerést, az alsó 20 százalék teljesítményét pedig átlag alattiként értékelnék – a Népszava azt írja a minisztériumi dokumentum alapján, hogy tőlük akár pénzt is elvonhatnak.

Az egyéni értékelésben nagyobb szerepet kaphatnak a különböző tanulói mérések adatai, továbbtanulási adatok, versenyeredmények, diák- és szülői visszajelzések, a pedagógusok értékelésébe az igazgatóhelyetteseket és a munkaközösség-vezetőket is be kell majd vonni, utóbbiaknak rendszeresen óralátogatásra kell járniuk.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.