Ilyen a 2023-as középiskolai felvételi, mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat

Január 21-én tartják meg a középiskolák a központi írásbeli felvételi vizsgát. Mutatjuk, hány pontot ér a kétszer 45 perces teszt.

  • Szabó Fruzsina

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatnak a jelentkezők pontjaival:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot

veszik figyelembe. A központi írásbeli felvételin mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet szerezni.

Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?

A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).

Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét – az is előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek pontszámát számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.

Mutatunk néhány példát: a budapesti Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.

A budapesti Leövey Klára Gimnáziumba jelentkezők is maximum 200 pontot szerezhetnek, ebből 50-et az általános iskolai jegyekkel, 100-at a központi írásbelin, 50-et a szóbeli felvételin szerzett eredménnyel. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyolcosztályos tagozatán is hasonló a pontozási szabályzat: legfeljebb 100 pontot érnek az írásbeli vizsgák, 50-et az általános iskolai jegyek, 50-et a szóbeli.

Van, hogy ez a „beugró” a szóbelire

Ennek a pontszámnak sok középiskolában van még egy funkciója: vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot.

Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt (vagy minden jelentkezőt behívnak szóbelizni), és ha igen, hány pontnál.

Mennyit ér a szóbeli?

A szóbeli – ha tart ilyet a középiskola – a diákok összpontszámának maximum 25 százalékát határozhatja meg.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.