Ilyen a 2023-as középiskolai felvételi, mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat

Január 21-én tartják meg a középiskolák a központi írásbeli felvételi vizsgát. Mutatjuk, hány pontot ér a kétszer 45 perces teszt.

  • Szabó Fruzsina

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatnak a jelentkezők pontjaival:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot

veszik figyelembe. A központi írásbeli felvételin mindkét tantárgyból 50-50 pontot lehet szerezni.

Hány pontot érhet a központi felvételi vizsga?

A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia (nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását).

Arról az adott iskola dönt, hogy mindkét tárgyból kéri-e a vizsga eredményét – az is előfordulhat, hogy vagy csak a magyar, vagy csak a matek pontszámát számítják be. De az is lehet, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét. A pontos szabályokat az intézmények felvételi tájékoztatójában találjátok.

Mutatunk néhány példát: a budapesti Eötvös József Gimnázium hatosztályos képzésére jelentkezők maximum 200 pontot gyűjthetnek, ebből 40 pontot az általános iskolai jegyekkel, 110 pontot az írásbelikkel, 50 pontot a szóbeli eredményével. A központi írásbeli felvételin szerzett pontszámot (maximum 50+50) 1,1-gyel szorozzák be, így jön ki a 110 pont.

A budapesti Leövey Klára Gimnáziumba jelentkezők is maximum 200 pontot szerezhetnek, ebből 50-et az általános iskolai jegyekkel, 100-at a központi írásbelin, 50-et a szóbeli felvételin szerzett eredménnyel. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium nyolcosztályos tagozatán is hasonló a pontozási szabályzat: legfeljebb 100 pontot érnek az írásbeli vizsgák, 50-et az általános iskolai jegyek, 50-et a szóbeli.

Van, hogy ez a „beugró” a szóbelire

Ennek a pontszámnak sok középiskolában van még egy funkciója: vannak olyan intézmények, amelyek szóbeli behívási ponthatárt is húznak, vagyis csak azokat a jelentkezőket hívják be szóbelizni, akik az írásbelin elértek egy bizonyos pontszámot.

Intézményenként eltérő, hogy húznak-e ilyen ponthatárt (vagy minden jelentkezőt behívnak szóbelizni), és ha igen, hány pontnál.

Mennyit ér a szóbeli?

A szóbeli – ha tart ilyet a középiskola – a diákok összpontszámának maximum 25 százalékát határozhatja meg.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.