„A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el"

Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.

  • Eduline

A Forbes-nak adott interjúban azt mondta, a magyar iskola nem hatékony. „A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – magyarázta.

A tanárhiányról azt mondta, a mikroiskoláikban van elég tanár, „a Budapest School egyik előnye munkahelyként, hogy nálunk az életpályamodellhez a portfóliót nem kell megcsinálni, bizonyítványt nem kell körmölni, tanmenetet nem kell szeptemberben leadni, mint egy állami iskolában”.

„Ja, és ha valami nem tetszik, nem fogom kirúgni a tanárt, mondván, „nem tehettem mást”. Ezek már vonzóvá teszik az állásajánlatot, sajnos nem annyira magas most a léc a tanári munkaerőpiacon” – tette hozzá.

Halácsy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy lehet-e kevesebb tanári jelenléttel ugyanazt a minőséget hozni, és mit lehetne kivenni a tanárok kezéből, hogy kreatív idejük szabaduljon fel. Kevesebb és kevésbé leterhelt tanár kell egyszerre. Duplán komplex kérdés. Ehhez struktúrát kell váltani – magyarázta, hozzátéve, szerinte az egyik megoldás, hogy több pedagógiai asszisztens kell.„Egy osztályfőnöknek nem az a legnagyobb értékteremtő feladata, hogy kézzel bizonyítványokat ír és aláír, vagy dolgozatokat szed be” – mondta.

„Nettó 500 ezer forint egy korrekt összeg” – válaszolt arra a kérdésre, mekkora fizetést kellene adni a tanároknak.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.