Mit gondolunk arról, hogy Magyarországon a gyerekek heti 35 órát vannak az iskolában, viszont tök jó, hogy szülőként nem kell négy előtt a gyerekkel bajlódni? Fontos-e az érettségi, ahol tilos technológiát használni és együttműködni? Miért van tanárhiány Magyarországon, amikor egyszerre az egyik legtöbb tanárt foglalkoztató oktatási rendszerünk van Európában? Ezekről a kérdésekről is beszélni kellene Halácsy Péter, a Budapest School magániskola-hálózat alapítója szerint.
A Forbes-nak adott interjúban azt mondta, a magyar iskola nem hatékony. „A pénzt, a tanárok idejét és a gyerekek figyelmét mindenféle hülyeségre szórjuk el, mert rosszul strukturáljuk a munkát. Az említett kérdésekben nincs konszenzus, mint ahogy abban sem, mi a minőség, mikor vagyunk boldogok. Azt mindenki látja, hogy valahogy nem elég minőségi az oktatás, de pontosabban nem beszélünk ezekről a kérdésekről” – magyarázta.
A tanárhiányról azt mondta, a mikroiskoláikban van elég tanár, „a Budapest School egyik előnye munkahelyként, hogy nálunk az életpályamodellhez a portfóliót nem kell megcsinálni, bizonyítványt nem kell körmölni, tanmenetet nem kell szeptemberben leadni, mint egy állami iskolában”.
„Ja, és ha valami nem tetszik, nem fogom kirúgni a tanárt, mondván, „nem tehettem mást”. Ezek már vonzóvá teszik az állásajánlatot, sajnos nem annyira magas most a léc a tanári munkaerőpiacon” – tette hozzá.
Halácsy Péter szerint a nagy kérdés az, hogy lehet-e kevesebb tanári jelenléttel ugyanazt a minőséget hozni, és mit lehetne kivenni a tanárok kezéből, hogy kreatív idejük szabaduljon fel. Kevesebb és kevésbé leterhelt tanár kell egyszerre. Duplán komplex kérdés. Ehhez struktúrát kell váltani – magyarázta, hozzátéve, szerinte az egyik megoldás, hogy több pedagógiai asszisztens kell.„Egy osztályfőnöknek nem az a legnagyobb értékteremtő feladata, hogy kézzel bizonyítványokat ír és aláír, vagy dolgozatokat szed be” – mondta.
„Nettó 500 ezer forint egy korrekt összeg” – válaszolt arra a kérdésre, mekkora fizetést kellene adni a tanároknak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
