A University of Cambridge és a University of Manchester kutatói felmérték a 11 és 14 éves brit gyerekek mentális állapotát. Szomorú eredmények születtek.
Jelentős mértékben romlik a brit gyerekek mentális állapota 11 és 14 éves koruk között – derül ki abból a kutatásból, amelyet a Science Daily tett közzé.
A University of Cambridge és a University of Manchester tudósai 11 ezer brit gyerek általános lelkiállapotát, az élettel való elégedettségét mérték fel 11 éves korukban - tehát közvetlenül azelőtt, hogy középiskolába mentek volna - majd ugyanezt a kérdőívet 3 évvel később, 14 éves korukban is kitöltették velük.
A tesztek eredményeit a kutatók „elégedettségi pontokra” váltották át. Kiderült, hogy míg a legtöbb kitöltő 11 éves korában többnyire elégedett volt az életével, 14 éves korukra ez az arány lecsökkent.
Bár a serdülők lelkiállapota és mentális egészsége több tényezőtől is függ, köztük a családjuk szociális és gazdasági helyzetétől, valamint a saját önértékelésüktől is, a kutatók szerint a serdülőkor korai szakaszában egyre fontosabb szerepet játszik az iskola és a kortárs kapcsolatok.
Az iskolaváltás, az esetleges kudarcélmények, a baráti kapcsolatokban bekövetkező változások vagy az iskolai bántalmazás komoly hatással vannak a diákok mentális egészségére. Ez lehet az oka annak a drasztikus visszaesésnek, ami a teszteredmények alapján 11 és 14 éves koruk között bekövetkezett.
Ros McLellan, a University of Cambridge docense szerint különösen fontos tehát, hogy az iskolában a gyerekek mentális állapotával is foglalkozzanak, segítsék őket a céljaik kitűzésében, megvalósításában.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
